Döntvénytár. Bírósági határozatok, 1953. október - 1955. december (Budapest, 1956)

72 BHÖ. 229. pont telén, hogy a társadalmi tulajdont sérti az abban különösen nagy kárt nem okozó rablás is. Tehát az ilyen cselekmény is a társadalmi tulajdon elleni bűntett, amely azonban a Btk.-nak a rablásra meghatározott súlyosabb büntetési tételei alá esik. Az 1950. évi 24. sz. tvr. 3. §-ába (BHÖ. 230. pont) ütköző bűntett törvényi tényállásába a rablás, mint egyik elkövetési mód, csupán azért nem került felvételre, mert a rablás bűntettére a Btk. súlyosabb büntetési tételeket állapít meg, mint az idézett tvr. 3. §-a. Nyilvánvaló tehát, hogy ha a rablás a társadalmi tulajdonban nem is okozott különösen nagy kárt, a minősítésből ki kell tűnnie annak, hogy a bűntettet a társadalmi tulajdon sérelmére követték el. Ez szükséges a társadalmi tulajdon jelentőségének kiemelése, annak fokozott büntetőjogi védelme érdekében. A társadalmi tulajdon sérelmére újabb bűntett elkövetése esetén ugyanis különben az erkölcsi bizonyítványból nem tűnne ki, hogy a vádlott már követett el a társadalmi tulajdon ellen bűntettet, ami esetleg az ismételtség megállapításának elmaradására vezethetne. 568. 330. A BHÖ. 105. pontjába felvett zártörés a társadalmi tulajdon ellen sikkasztással elkövetett bűntettnek minősül, ha a zár alá vétel a társadalmi tulajdont illető követelés biztosítására szolgál. A BHÖ. 105. pontjában meghatározott cselekmény a törvény szerint sikkasztásnak tekintendő bűntett. A BHÖ. 229. pontjának (2) bekezdése értelmében társadalmi tulajdonban levő vagyonnak kell tekinteni többek között az olyan vagyont, amely az állam, állami vállalat, szövetkezet vagy más közület rendelkezése alatt áll. A közadó-tartozás folytán lefoglalt ingóságok a társadalmi tulajdont illető követelés biztosítására szolgálnak, a lefoglalással azok a társadalmi tulajdon kezelésére hivatott szerv rendelkezése alá kerültek, még akkor is, ha azokat az elítélt őrizete alatt hagyták. A társadalmi tulajdont illető követelés behajtása érdekében a társadalmi tulajdon kezelésére hivatott szervet illeti ugyanis a jogosultság, hogy a lefoglalt dolgokat transzferálhassa, elárverezhesse, avagy a végrehajtási jog alól mentesítse. A társadalmi tulajdont illető követelés biztosítására lefoglalt ingóságokat tehát a büntetőjogi szabályok alkalmazása szempontjából társadalmi tulajdonban levőnek kell tekinteni. Mindebből következik, hogy a BHÖ. 105. pontjába felvett rendelkezés szerinti, sikkasztásnak tekintendő zártörés a társadalmi tulajdon ellen sikkasztással elkövetett bűntettnek minősül mindazokban az esetekben, amikor a zár alá vétel a társadalmi tulajdont illető követelés biztosítására szolgál. 564. 331. A társadalmi tulajdon elleni bűntettből származó dologra elkövetett orgazdaság minősítése. Vádlottak orgazdaságát a „társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett orgazdaságnak" minősítette az elsőbíróság, a vonatkozó jogszabályokat azonban nem jelölte meg. Ennek a minősítésnek törvényes alapja nincs. Való ugyan, hogy mind a két vádlott olyan dolgokat szerzett meg vagyoni haszon végett, amelyekről tudták, hogy azok a társadalmi tulajdon ellen elkövetett lopásból származnak, azonban a BHÖ. X. fejezetébe átvett 1950 : 24. tvr. nem tartalmaz külön rendelkezést az olyan orgazdaságra, amelyet a társadalmi tulajdon elleni bűntettből származó dologra követnek el. A Btá. rendelkezései nyomán a súlyosabb minősítésnek analógia alapján való alkalmazásáról nem lehet szó. Ezért a Legfelsőbb Bíróság az említett cselekményeknek elsőbírósági minősítését mellőzte. Azt, hogy a vádlottak a társadalmi tulajdont sértő bűntettből eredő dolgot szereztek meg vagyoni haszon végett, a büntetés kiszabásánál súlyosító körülményként kell értékelni. 60.