Döntvénytár. Bírósági határozatok, 1953. október - 1955. december (Budapest, 1956)

BHÖ. 229. pont 71 A társadalmi tulajdon elleni bűntettek A társadalmi tulajdon fogalma 229. pont 324. Az állami vállalat által a saját dolgozóitól beszerzés céljára beszedett összeg az állami vállalat kezelésébe kerül, s igy társadalmi tulajdonnak tekintendő. 266 325. A postán egyszerű levélben küldött pénzösszeg: a büntetőjogi védelem szempontjából társadalmi tulajdonnak tekintendő. A postára feladott küldemények a posta, tehát állami közforgalmi vállalat kezelésébe kerülnek. Vonatkozik ez az egyszerűen feladott levelekre és azoknak tényleges tartalmára is. Az a körülmény, hogy pénzt egyszerű levélben küldenek, nem a levél és tartalmának a posta által való kezelését zárja ki, hanem csak a kezelés módjára és a posta felelősségére hat ki. Az így feladott pénzt ekként az 1950: 24. tvr.-nek a BHÖ. 229. pontjába felvett rendelkezés (2) bekezdése szerint — a fokozott büntetőjogi védelem szempontjából — társadalmi tulajdonban levő vagyonnak kell tekinteni. 265. 326. A bérlő által beépített és az állag sérelme nélkül eltávolítható létesítmények nem tekinthetők társadalmi tulajdonnak. A bérlő által múló célra beépített és az állag sérelme nélkül eltávolítható létesítmények — mint pl. rakott tűzhelyek — a polgári jog szabályai szerint nem válnak az ingatlan alkatrészévé, a bérleti viszony megszüntetésekor a bérlő azok felett szabadon rendelkezik, azok elvitelének joga őt megilleti. Ehhez képest M. I. a tűzhely felett szabadon rendelkezhetett. így a vádlott azáltal, hogy a rakott tűzhelyet M. I. megbízásából nevezett elköltözködése után nyomban szétszedte és elvitte, a társadalmi tulajdon ellen lopást nem követett el. 268. 327. Az állami vállalat dolgozójának használatára kiadott munkaruhának a dolgozó birtokából való jogtalan elvétele a társadalmi tulajdon elleni lopás bűntette. A vádlott feltörte M. J. munkatársa lezárt szekrényét és abból egy a vállalat tulajdonát képező használt munkanadrágot eltulajdonított. Az elsőbíróság tévesen minősítette a cselekményt társadalmi tulajdon elleni lopás helyett polgárok javai ellen elkövetett lopás bűntettének. Igaz ugyan, hogy a vádlott munkatársának a szekrényét törte fel, az onnan kivett munkanadrág azonban az állami vállalaté — tehát társadalmi tulajdon — volt. Azt csak használatra adták ki a dolgozónak. A vádlott már az elvételkor tudatában volt ennek. 267. 328. A lopás olyan személytől, aki maga is társadalrríi tulajdon elleni bűncselekmény útján került a dolog birtokába, társadalmi tulajdon ellen elkövetett bűntettként minősül. Az ellopás ténye ugyanis a tulajdonos tulajdonjogát nem szünteti meg. A lopott dolog tulajdona nem száll át a tolvajra s a tulajdonos, bár az ellopott ingóság a birtokából kiesett, a tulajdonjogát nem veszti el, hanem az ellopott, de még a tolvaj által jóhiszemű szerzőnek tovább nem adott dolog változatlanul a tulajdonában marad. Nem kerül ki tehát a társadalmi tulajdonból az ahhoz tartozó vagyontárgy ellopása ellenére sem. Ezért az a személy, aki az ilyen vagyontárgyat, ennek a társadalmi tulajdonhoz tartozásáról tudva, jogtalanul eltulajdonít — a társadalmi tulajdon elleni lopás bűntettét követi el. 103. f 329. A társadalmi tulajdont károsító rablás a különösen nagy kár esetén (BHÖ. 233. pont) kívül is a társadalmi tulajdon elleni bűntett. Bár a BHÖ. X. fejezetében felvett 1950. évi 24. sz. tvr. a rablásnak csak a különösen nagy kárt okozó minősített esetéről tartalmaz rendelkezést, kétség-