Döntvénytár. Bírósági határozatok, 1953. október - 1955. december (Budapest, 1956)

Btá. 63. §, BHÖ. 2. pont 51 240. Fiatalkorúnak rehabilitáció alá eső elítéltetése alapján nincs helye utóbb a társadalmi tulajdon ellen elkövetett újabb bűntett esetén az ismételtség megállapításának. 94. 241. A társadalmi tulajdonban csekély kárt okozó dolgozó előzetesen mentesíthető a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól. 1061., 1063. 242. Bírói rehabililációban a tiltott határátlépés miatt elítélt akkor sem részesíthető, ha cselekményét az 1948 : XLVIII. tv. életbelépése előtt köveííe el. B. K. 72. A büntető törvénykönyv különös része a Hatályos Anyagi Büntetőjogi Szabályok Hivatalos Összeállítása (BHÖ.) szerkezetében A népi demokratikus államrend elleni izgatás 2. pont 243. A kommunisták ellen általánosságban izgató kijelentés a BHÖ. 2/b pontba felvett bűntettet valósíija meg. A vádlottnak a kommunisták ellen általánosságban tett izgató kijelentései azon szoros, elválaszthatatlan, Alkotmányunkban is kifejezésre juttatott összefüggésnél fogva, amely a kommunisták, a párt mint az Ország vezető ereje és az államrend között fennáll, támadó élükkel egyben a demokratikus államrend elten is irányulnak. Az ilyen kijelentések ezért a^demokratikus államrend elleni izgatás bűntetteként minősülnek. 3. 244. A Legfelsőbb Bíróság III. sz. büntelő elvi döntése. Az izgatás bűntettét valósítja meg la. lettleges bántalmazás, ha az adott kísérő körülmények mellett alkalmas úrra, hogy abból a tudomást szerző személy a bántalmazónak a népi demokratikus államrend elleni — avagy a törvényben meghatározott egyéb politikai irányú gyűlöletére következtethessen, függetlenül attól, hogy a bántalmazóban ilyen irányú gyűlölet volt-e. Indokolás: Az izgatás veszélyeztető bűncselekmény. Megvalósítja minden olyan magatartás, amely azzal veszélyeztet, hogy gyűlöletet kelt az azt észlelő, avagy az arról tudomást szerző személyben a népi demokratikus államrend, annak alapintézményei ellen, illetve a BHÖ. 2jc) és d) pontokban megjelölt egyéb irányban. A tettleges bántalmazás különösen alkalmas lehet arra, hogy az említett irányokban gyűlöletet keltsen. Minden tettleges bántalmazás ugyanis mondhatni szükségképpen gyűlöletet hoz felszínre, minden tettleges bántalmazás tettben kirobbanó gyűlölet, amely megnyilvánulás az érzelmi élet törvényszerűségeinél fogva azzal a következménnyel járhat, hogy másban is hasonló gyűlöletet kelt fel. Ha azután a tettleges bántalmazás olyan körülmények között történek, amelyek mint indítékra a népi demokratikus államrend elleni, úgyszintén a BHÜ. 2/b), c) és d) pontjaiban felsorolt egyéb irányú politikai jellegű gyűlöletre utalnak — úgy a gyűlöletkeltésnek ugyanilyen irányú veszélye fenyeget. Az elkövetésnek az ilyen irányú veszélyt megalapozó körülményei között szerepelhetnek : a bántalmazott és a bántalmazó személye, politikai beállítottsága, a bántalmazás helye, időpontja, előzményei, egyéb összefüggései, a tettlegesség alkalmával használt kísérő kijelentések és egyéb körülmények. Ezek a körülmények annál fokozottabb mérvben alapozhatják meg a politikai gyűlöletkeltés veszélyét, mennél inkább hiányoznak a konkrét esetben a 4* 17