Döntvénytár. Bírósági határozatok, 1953. október - 1955. december (Budapest, 1956)

Btá. 49., 50. §§ 37 Biztonsági őrizet 49. § 125. Biztonsági őrizet elrendelésének kérdésénél általában nem tehető különb-r ség azon az alapon, hogy a terhelt súlyosabb vagy enyhébb megítélés alá eső bűntettet követett-e el, illetve, hogy milyen újabb bűntett elkövetésétől kell részéről tartani. B. K. 68. 126. A Btá. 49. §-ának a rendelkezéseit kiegészítő Bp. 321. § (3) bekezdése szerint az őrizetből való elbocsátás ahhoz a Jeltételhez köthető, hogy a biztonsági őri­zetbe helyezett személy hozzátartozói vagy mások kellő felügyeletről gondoskodnak, 1059. A büntetés kiszabása 50. § 127. Az eltúlzottan súlyos büntetésnek nincs egyéni nevelő hatása és az általá­nos visszatartás célját sem szolgálja. 1060. 128. Alkalomszerű megtévedésről csak akkoT lehet szó, ha a terheltet kivételes körülmények döntő befolyása bírta rá a bűncselekmény elkövetésére. Az alkalomszerű megtévedés csak akkor állapítható meg és értékelhető enyhítő körülményként, ha arra lehet következtetni, hogy a terhelt a szokásos körülmények között a bűncselekményt nem követte volna el, hanem csupán a neki fel nem róhatóan adódó kivételes körülmények döntő befolyása indította őt a bűn­cselekmény elkövetésére. Az alkalomszerű megtévedésnek a büntetés kiszabásánál való enyhítő jelentősége abból a megfontolásból következik, amely szerint az ilyen körülmények között bűncselekményt elkövető személlyel szemben a neveléshez viszonylag csekélyebb büntetés is elégségesnek ígérkezik. A szokásos életkörülmé­nyek között bűncselekményt el nem követő személyt ugyanis csak arra kell a büntetéssel nevelni, hogy a jövőben még rendkívüli körülmények se indíthassák bűncselekmény elkövetésére. 521. 129. Az egyéniesités mellőzésével történt büntetéskiszabás — törvénysértő. I. Törvénysértő az olyan büntetéskiszabás, amely figyelmen kívül hagyja és nem értékeli a konkrét bűncselekmény eseti adottságait, az elkövető egyénisé­gének jellegzetességeit, az ennek személyével kapcsolatos enyhítő körülményeket— s ennek megfelelően a büntetést az elkövető egyéni nevelésének kérdésétől teljesen elvonatkoztatott módon, egyoldalú szemlélettel csupán a hasonló bűncselekmények elkövetésétől való visszatartás eszközeként alkalmazza. Holott nyilvánvaló, hogy a büntetés egyéni nevelő és általános megelőző feladatának egymással kölcsön­hatásban kell érvényre jutnia : ha az egyéni nevelés érdekében enyhébb büntetés is eredményt ígér, ez egyben csökkenti szükségképpen az általános megelőzés érvé­nyesítésére alkalmas büntetésnek mérvét is. 146. 130. II. Teljesen figyelmen kívül hagyta a járásbíróság az egyes vádlottak egyéni körülményeit akkor, amikor valamennyiükkel szemben egyaránt 200—200 forint pénzbüntetést alkalmazott. A vádlottak életkora, családi körülményei, vagyoni viszonyai és személyük társadalmi veszélyessége között ugyanis olyan jelentős eltérések vannak, amelyek mellett az azonos bűncselekményért egyenlő mértékben kiszabott büntetés helytelen. Az egyéniesités követelményeit teljesen figyelmen kívül hagyó büntetéskiszabás sérti a törvénynek azt a rendelkezését, hogy a büntetés kiszabásánál az elkövető terhére, illetőleg javára figyelembe jövő körülményeket és az elkövető egyéniségéből a társadalomra háruló veszélyt is szem előtt kell tartani. 702.

Next

/
Oldalképek
Tartalom