Döntvénytár. Bírósági határozatok, 1953. október - 1955. december (Budapest, 1956)
38 Btá. 50. § 131. A büntetés helyes kiszabásához be kell szerezni a vádlott előéletére vonatkozó adatokat. Az erkölcsi bizonyítvány beszerzésének elmulasztása a gyakorlatban igen gyakran törvénysértésre vezet. Ezenfelül azonban a vádlott egyéniségének kellő megismerése érdekében gyakran kívánatos az erkölcsi bizonyítványban megjelölt bűnügyek iratainak beszerzése is. Különösen szembetűnő ennek elmulasztása olyankor, amikor vádlott korábbi elítéltetésére vonatkozó iratok az újabb ügyben eljáró bíróság irattárában vannak. A járásbíróság megengedhetetlen lazasággal járt el, amikor egymásután három ízben is felfüggesztett büntetést szabott ki a vádlottal szemben az erkölcsi bizonyítvány beszerzése, valamint az irattárban levő korábbi büntetőügyek iratainak betekintése nélkül, illetve éppen annak következményeként, hogy a betekintést elmulasztotta. 177. 132. A mentesített személynél nem lehet a büntetlen előéletre mint enyhítő körülményre hivatkozni. Ugyanakkor azonban nem lehet szó a büntetett előéletnek súlyosító körülményként vató értékeléséről sem. B. K. 71. Részletesen : Btá. 64. §-ánál. 133. A büntetés elviselését megnehezítő személyes körülményeket akkor is enyhítőként kell értékelni, ha azok a bűncselekmény elkövetésével nincsenek összefüggésben. 1096. 134. A társadalmi tulajdonban okozott kár meghatározása. 7. 135. A kár tisztázásának szükségessége. 264. Részletesen BHÖ. 230. pontnál. 136. Enyhítő körülmény : a terhelt beteges állapota. Téves az az álláspont, hogy a terhelt beteges állapota nem jelentős enyhítő körülmény. Nyilvánvaló ugyanis, hogy az ilyen állapot jelentősen súlyosabbá teszi a szabadságvesztés kiállását. 353. 137. Időmúlás figyelembevétele és egyéniesítés a büntetés kiszabásánál. A fellebbezési bíróság kihagyta mérlegelésének köréből azt, hogy a büntetlen előéletű, több kisgyermekes, munkásosztályhoz tartozó, de kellő osztályöntudattal még nem rendelkező vádlottal szemben a két évvel ezelőtt elkövetett bűntett miatt, a cselekmény fokozott súlya ellenére is, a nevelő hatás és egyben az általános megelőzés biztosítására enyhébb büntetés is alkalmas. 219. 138. A büntetlen előélet enyhítő körülmény a hivatalos személy javára ist ha a bűncselekmény elkövetése nem áll összefüggésben a hivatali állással. A büntetlen előélet olyan hivatalos személyeknél, akiknek állása, tisztsége büntetlen előéletet igényel, csak olyan bűncselekményeknél nem enyhítő körülmény, amelyeknek elkövetése általában vagy az adott körülmények között állásukkal, tisztségükkel van összefüggésben. Ilyen esetben a büntetlen előélet az állásnak, tisztségnek, ez pedig a bűncselekmény elkövetésének előfeltétele, tehát a konkrét bűncselekményt más nem is követhette el, mint büntetlen előéletű személy. Ilyen bűncselekménnyel kapcsolatosan természetes, hogy a büntetlen előélet az elkövetőre előnyös megkülönböztetést nem jelenthet. Ellenben, ha a büntetlen előélethez kötött állást, tisztséget betöltő személy olyan bűncselekményt követ el, amely bűncselekmény a betöltött állással, tisztséggel az említett összefüggésben nincs, úgy a büntetlen előélet enyhítő körülményként való értékelését mellőzni nem lehet. Az elkövetőt ilyen esetekben büntetlen Öőélete mindazoktól elhatárolja, akik hasonló bűncselekményt büntetett előélet mellett követtek el. Más kérdés, hogy a betöltött állást, tisztséget a társadalmi veszélyesség mérvének megítélésénél esetleg súlyosító körülményként kell értékelni. 394.