Döntvénytár. Bírósági határozatok, 1953. október - 1955. december (Budapest, 1956)

Bp. 149., 154., 154/A. §§ 177 Ki kell emelni ezenfelül azt is, hogy a Bp. 146. § (2) bekezdés a vádirattal, illetve a vádiratnak bírói módosításával szemben a vádlott részére észrevételezést enged. B. K. 16. 720. Az ügyész a bíróságnak olyan határozata ellen, amely őt a tárgyaláson való részvételre kötelezi, nem élhet óvással. Ebben az esetben a tárgyalás kitűzése, illetve a tárgyalásra idézendők kérdésében hozott határozatról van szó. Az ilyen határozat ellen a fellebbezést (óvást) pedig a Bp. 149. §-ának (1) bekezdése világosan kizárja. B. K. 17. A tárgyaláson résztvevő személyek 154. §, 154/A. § 721. A terhelt távollétében törvényellenesen megtartott tárgyalás alapján felmentő ítélet sem hozható. 498. 722. Ha a terhelt a tárgyalásnak csak egy részéről is hiányzott, az ítéletet hatályon kívül kell helyezni. A Bp. 154. §-ának (1) bekezdése szerint a tárgyalás — a (3)—(5) bekezdésben foglalt és ezúttal fenn nem álló kivételektől eltekintve — nem tartható meg a terhelt jelenléte nélkül. A tárgyaláson megjelent terhelt csak kivételesen zárható el a tárgyalás meghatározott szakában való részvételtől. Ilyen rendelkezést tartalmaz a Bp. 156. §-ának (4) bekezdése a rendzavarást elkövető terheltre vonatkozólag, aki előtt azonban ez esetben is ismertetni kell a távollétében történteket. Ilyen rendelkezést tartalmaz továbbá a Bp. 160. §-ának (3) bekezdése a még ki nem hallgatott terheltre vonatkozólag terhelt-társa kihallgatásának tartamára, valamint e törvényszakasz (5) bekezdése és a Bp. 163. §-ának (2) bekezdése arra a terheltre, akinek jelenléte a másik terheltet vagy valamelyik tanút vallomásában feszélyezné. De utóbb ez esetben is közölni kell az eltávolított terhelttel a másik terheltnek, illetve a távollétében kihallgatott tanúnak a vallomását. A Bp. 154. §-a (1) bekezdésének rendelkezése a tárgyalásnak oszthatatlan egészére vonatkozik. Ha annak bármely jelentős részéről távol marad olyan személy, akinek jelenléte a tárgyaláson a törvény értelmében nem mellőzhető, ennek folytán az ilyen tárgyalás alapján hozott ítéletet hatályon kívül kell heyezni. 623. 723. Az ügyész jelenléte a Bp. 154/A. § (1) bekezdésének és (2) bekezdés a) pontjának eseteiben akkor is kötelező, ha az ügyész a vádat elejtette. B. K. 48. 724. A társadalmi tulajdon elleni bűntetteknél akkor is, ha hivatalos személy ügykörében követi el azokat, a döntő ezeknek a bűncselekményeknek a társadalmi tulajdont sértő jellege. Éppen ezért a társadalmi tulajdon elleni bűntett ilyen esetben sem tekinthető olyan hivatali bűntettnek, amelynél a Bp. 154/A. § (2) bekezdés a) pontja a járásbíróság előtti eljárásban az ügyész részvételét kötelezőnek mondja. Ilyen hivatali büntettek alatt a BHÖ. VII. fejezetében szereplő bűncselekményeket kell érteni. B. K. 20. 725. Az ügyész kötelező részvétele szempontjából (Bp. 154/A. § (2) bekezdés a) pont) a nem hivatalos személy által elkövetett aktív vesztegetés, tiltott előny ígérése, adása és a befolyással való üzérkedés hivalali bűntetteknek tekintendők. B. K. 95. 726. Ha az ügyész a vádiratban bejelentette, hogy a tárgyaláson részt kíván venni, bejelentését nem vonhatja vissza. 869. 727. Ha az ügyész a magánvádlótól a vád képviseletét átvette, a járásbírósáö előtti tárgyaláson való részvétele pusztán ezen az alapon nem kötelező. B. K. 49. Lásd még Bp. 43. §-nál. 12 Döntvénytár —