Döntvénytár. Bírósági határozatok, 1953. október - 1955. december (Budapest, 1956)

178 Bp. 158., 163., 165. §§ Eljárás ismeretlen helyen tartózkodó terhelt ellen 158. § 728. Elfogatóparancs kibocsátása az ügy tárgyalási szakában is az ügyészre és nem a bíróságra tartozik. Ha a tárgyaláson derül ki, hogy a terhelt ismeretlen helyen tartózkodik, a Bp. 158. §-ának (1) bekezdésében hivatkozott Bp. 147. § (1) bekezdése értelmében az iratokat a 106. § szerint teendő intézkedés végett az ügyésznek kell megküldeni. 671. Tanúk 163. § 729. A tanúként idézett személy nem jelenhet meg a sértett képviselőjeként és nem lehet jelen a vádlott, valamint tanúkénti kihallgatása előtt a többi tanú kihallgatása alkalmával. A büntető eljárásnak egyik lényeges elve, hogy a terhelt kihallgatásánál a tanúk (Bp. 160. § (1) bek.), a tanú kihallgatása alatt pedig a még ki nem hallgatott tanúk nem lehetnek jelen. Ez utóbbi rendelkezés alól csak a magánvádlóra, magánfélre és a sértettre tehető kivétel (Bp. 163. § (1) bek.). A sértett képviselőjére azonban ilyen kivétel nem tehető. Következik ez a Bp. 46. § (2) bekezdéséből is, mely szerint az, aki a tárgyaláson tanúként szerepel, képviseletre nem jogosult. 863. Okiratok 165. § 730. Nyomozati vallomás felolvasása. A tanúk a bírósági tárgyaláson részletes vallomást nem tettek. Vallomásuk elején azt jelentették ki, hogy a történtekre az azóta eltelt hosszabb idő miatt már nem emlékeznek és kérik a rendőrség által vallomásaikról felvett jegyzőkönyv felolvasását. Ennek megtörténte után pedig kijelentették, hogy az abban foglaltak a valóságnak megfelelnek, és azt mindenben fenntartják. A Bp. 165. § (2) bekezdés a) pontja értelmében a tanú nyomozati vallomása a tárgyaláson akkor olvasható fel — egyéb esetektől eltekintve —, ha a tanúnak a tárgyalási vallomása a nyomozás során tett vallomásától eltér. A közvetlenség elvének az felelt volna meg, ha az elsőfokú bíróság a nevezett tanúkat az említett kijelentéseik ellenére is felhívta volna, hogy mindazt, amire még visszaemlékezni tudnak, adják elő és csak ennek megtörténte után tárta volna eléjük szükség esetén a rendőrség által felvett nyomozati vallomásukat. Az elsőbíróság eljárása sértette a törvényt. 1045. 731. Az a körülmény, hogy a tanú idézés ellenére nem jelent meg, egymagában nem lehet alapja a nyomozás során tett vallomás felolvasásának. 792. 732. Ha az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezése nem lényállási hiba miatt történt, a tanúk és szakértők kihallgatását a bíróság előtt tett vallomásaikról készült jegyzőkönyv felolvasása pótolja, tekintet nélkül arra, hogy az új tárgyalást egy hónapnál később tartják-e meg, és hogy a tanács összetélelében történt-e változás. A bíróság megítélésétől függően azonban a tanúk és a szakértők megidézésére ilyen esetben is sor kerülhet, ha újbóli kihallgatásuk a tényállás alaposabb tisztázása érdekében szükségesnek mutatkozik. B. K. 21. 733. Ha az elsőfokon hozott íiélet hatályon kívül helyezése helytelen vagy hiányos ténymegállapítás miatt történt — a Bp. 153. §-ának (2) bekezdésében meg-