Döntvénytár. Bírósági határozatok, 1953. október - 1955. december (Budapest, 1956)

166 Bp. 47. § (3) bek., 48., 49., 57. §§ lőzte. Az általa előadott tényállás alapján a terheltnek a BHÖ. 396. pontjában foglalt jogszabály értelmében jogában állott az elsőbíróság előtt a főmagánvádló ellen magánindítványt is előterjesztenie. A tárgyaláson védő nélkül megjelent terheltet erre a bíróságnak figyelmeztetnie kellett volna. Az előadott tényállás valósága esetében esetleg alkalmazást nyerhettek volna az ügyben a BHÖ. 407. vagy 408. pontjában foglalt jogszabályok is. A Legfelsőbb Bíróság mindkét fokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte. 627. 669. Rágalmazás miatt folyó ügyben az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezése, mert a védő nélkül védekező vádlottat a valóság bizonyításának lehetőségére nem figyelmeztették. Bár a vádlott védekezéséhez képest a valóság bizonyításának helye lett volna, a védő részvétele nélkül védekező vádlottat az elsőbíróság a valóság bizonyításának lehetőségére kihallgatása során nem figyelmeztette, holott ez a Bp, 47. §-ának (3) bekezdése értelmében kötelességében állott. A vádlott a figyelmeztetés elmulasztásával törvényes jogának á gyakorlásától esett el, ami az ügy helyes elbírálását akadályozta, figyelemmel arra is, hogy a BHÖ. 402. pontjának (1) bekezdése szerint az állított tény valóságának bizonyítását egyedül a vádlott indítványozhatja. 583. A védő. Kötelező védelem 48., 49. § 670. Ügyvédjelölt védőként nem rendelhető ki. 864. 671. A megyei bíróságnál védőnek részvétele a tárgyaláson arra a terheltre vonatkozóan, akinek a járásbírósági hatáskörbe tartozó ügye összefüggés folytán került a megyei bíróság elé, a Bp. 49. § (1) bekezdés d) pontja alapján kötelező. Ilyenkor azonban a terhelt a védő részvételéről lemondhat. A Bp. 154/A. §-ának (1) bekezdése szerint ugyanis az ügyésznek a tárgyaláson való részvétele kötelező, ha a megyei bíróság elsőfokon jár el, ami ugyanekkor a Bp. 49. §-a (1) bekezdésének d) pontja értelmében már önmagában kötelezővé teszi a tárgyaláson a védő részvételét is. B. K. 4. 672. Ha az eredetileg magánvádas ügyben az ügyész a tárgyaláson a vád képviseletében fellép, védőt is ki kell rendelni, hacsak a vádlott erről kifejezetten le nem mond. B. K. 3. 673. A vádlottnak az elsőfokú tárgyaláson a Bp. 49. § (1) bekezdés d) pontja alapján tett nyilatkozata, mely szerint védőnek a tárgyaláson való részvételéről lemond, nem hat ki egyben a fellebbezési tárgyalásra is. Az elsőfokú határozat meghozatala folytán a fellebbezési tárgyaláson új helyzet áll elő. Ha tehát az ügyész a fellebbezési tárgyaláson részt vesz, ez a védőnek is kötelező részvételét vonja maga után. Ez csak akkor mellőzhető, ha a vádlott ebben az új helyzetben is külön lemond a védő részvételéről. B. K. 5. Mentesség a tanúskodás alól 57. § 674. Ahol büntető jogszabály kifejezetten „házastársat" említ, ez alatt csak a házassági kötelék alapján együttélő házastársakat kell érteni. A házasság és házasságon kívüli együttélés között a szocialista társadalomban jogi és egyben elvi különbség van, ami az Alkotmány 51. §-ában foglalt alapvető kijelentésen kívül különböző jogszabályokban is megnyilvánul. Nincs fthát törvényes alap arra, hogy a bíróság a Bp.-ben a testvér házastársa részére biz-