Döntvénytár. Bírósági határozatok, 1953. október - 1955. december (Budapest, 1956)

146 BHÖ. 459. pont B. vádlott tudta, hogy a pénz, mellyel Sz. kártyázik, a földművesszÖvetkezet tulajdona. Látta azt, hogy nevezett a táskában levő pénzből vett ki, amikor veszített. Tudta tehát azt, hogy az Sz.-től elnyert pénz sikkasztás útján jutott annak birtokába és abból ennek ellenére nagyobb összeget vagyoni haszon végett kártyázás útján megszerzett. így cselekménye a BHÖ. 459. pontja (1) bekezdésébe ütköző orgazdaság bűntette. 1113. 593. A vagyoni haszon célzatának értelmezése az orgazdaságnál. A BHÖ. 459. pontjának (1) bekezdésébe felvett jogszabály szerint az orgazdaság bűntettét az követi el, aki olyan dolgot, amelyről tudja, hogy az ott felsorolt bűncselekmények — köztük lopás bűntette — következtében jutott birtokosa vagy bírlalója kezéhez, vagyoni haszon végett megszerez, elrejt vagy annak elidegenítésére közreműködik. A törvényi tényállásnak az a tényállási eleme, hogy az elkövetőnek a dolgot vagyoni haszon végett kell megszereznie, nem értelmezhető akként, hogy az elkövetőnek a saját vagyoni haszna végett kell cselekednie. Az orgazdaságot meg kell állapítani abban az esetben is, amikor az elkövető nem a saját, hanem más, természetesen a lopás, sikkasztás elkövetőjétől különböző személyek vagyoni haszna végett cselekszik. A vádlottnak a tényállásban leírt tevékenysége tehát akkor is megvalósította az orgazdaság bűntettét, ha azt nem a saját, hanem hozzátartozói érdekében, ezeknek vagyoni haszna végett hajtotta volna végre. Nyilvánvaló azonban, hogy a vádlott egyben a saját vagyoni haszna érdekében is cselekedett. A H.-val közös gyermekek tartása őt is terhelte, így az ennek a tartásnak terheit megkönnyítő pénzösszeg megszerzése az ő vagyoni előnyét is szolgálta. Cselekménye ezek szerint az orgazdaság bűntettét megvalósította. 576. Orgazdaság elhatárolása más bűncselekményektől 594. Az, hogy az orgazdaságot a társadalmi tulajdont sértő bűntettből származó dologra követték el: nem minősítő, hanem súlyosító körülmény. A tételes törvény orgazdaság esetében nem ismer különbséget abban a vonatkozásban, hogy az orgazdaságot társadalmi tulajdonra vagy polgárok javaira nézve követték el. Ennélfogva nem lehet az orgazdaságot társadalmi tulajdonra nézve elkövetettnek minősíteni, sem az ítélet rendelkező részében ilyenként megjelölni, hanem ezt a körülményt, ha arról a vádlott tudott, súlyosítóként kell figyelembe venni. 60. és 1071. 595. Társadalmi tulajdon elleni sikkasztást és nem orgazdaságot követtek el azok az eladónők, akik a boltkezelőtől az árukészletből ajándékot fogadtak el. 901. (Bészletesen : BHÖ. 230. pontnál.) 596. Társadalmi tulajdonban levő tüzelő megvásárlása a tüzelő fuvarozásával megbízott személytől: nem orgazdaság, hanem a társadalmi tulajdont sértő lopáshoz nyújtott bűnsegély. 1022. Bészletesen : BHÖ. 230. pontnál. 597. Az eredeti tárolási helyről elmozdított, de a sértett telepéről még el nem vitt ingók elszállításában való közreműködés: nem orgazdaság, hanem lopás. 104. 598. A társadalmi tulajdon elleni bűnszövetkezet tagjával szemben a saját közreműködése nélkül szerzett értékből való részesedés alapján nincs helye a lopás mellett orgazdaság külön megállapításának. 274. 599. Az orgazdaság és a vagyoni haszon végett elkövetett bűnpártolás elhatárolása. 667. Bészletesen: BHÖ. 212 — 13. pontoknál.