Döntvénytár. Bírósági határozatok, 1953. október - 1955. december (Budapest, 1956)

BHÖ. 377. pont 133 Baleset áldozatának cserbenhagyása 377. pont 545. A baleset áldozatának cserbenhagyásával elkövetett bűntett'törvényi tényállásának értelmezése. A BHÖ. 377. pontjában foglalt jogszabály egyrészt sérülés, másrészt baleset áldozatáról beszél. Ebből az következik, hogy a baleset okozójának az okozott baleset ténye alapján büntetőjogi szankció mellett fel kell ajánlania a balesetet szenvedett személy részére segítséget éspedig függetlenül attól, hogy ez a személy ténylegesen sérülést szenvedett-e. E felajánlás nélkül el sem volna dönthető, hogy a segítség nyújtásra szükség van-e avagy sem. E felajánlás elmulasztásával a baleset okozója éppen ezért olyan nagymérvű felelőtlenségről tesz tanúságot, hogy ennek veszélyessége az ilyen magatartás pönalizálását már önmagában indokolja. Nem tette azonban magáévá a Legfelsőbb Bíróság a törvényességi óvásban kifejtett azt az álláspontot, mely szerint a BHÖ. 377. pontjának (1) bekezdésében említett segítségnyújtás alatt nemcsak az emberi élet és testi épség megóvását célzó segítséget kellene érteni, hanem minden más, ezen a körön kívül eső, de a baleset által okozott érdeksérelem elhárításához (így pl. a sértett továbbhaladásának a biztosításához) szükséges segítségnyújtás is ide tartoznék. A szóban forgó bűntett jogi tárgya az emberi élet és a testi épség. Ez következik már a törvény szóhasználatából is, amely sérülés vagy baleset áldozatáról szól, valamint abból, hogy ez a törvényi tényállás kiegészítője az élet és a testi épség veszélyeztetése által megvalósított, az 1948. évi XLVIII. tv.-ben egyidejűleg meghatározott más bűntetteknek (BHÖ. 374—376. pontjai). Az élet és testi épség veszélyeztetésére, a baleset áldozatának cserbenhagyására, valamint a gondatlanságból elkövetett emberölés és testi sértés büntetésére vonatkozó szabályok alkotják az 1948: XLVIII. tv. VI. fejezetét. Ez a törvényi elhelyezés is arra mutat, hogy ezeknek a bűncselekményeknek a jogi tárgya azonos. De erre kell következtetni abból is, hogy a baleset áldozatának cserbenhagyása akkor minősül súlyosabban, ha ennek következtében a sérült meghalt. A balesetet szenvedett sértett továbbhaladásának a biztosítása e vonatkozásban csak akkor bírhat jelentőséggel, ha az ugyancsak a sértett élete vagy testi épsége megóvásával van összefüggésben. 618. 546. A balesetet előidéző gépkocsivezető kötelességei a baleset áldozatával szemben. A vádlott italos állapotban vezette a személygépkocsit kb. 60 km-es óránkénti sebességgel. Útközben egy kerékpáron haladó idősebb férfinak nekihajtott. A férfi a gyalogjárdára esett, majd gyomrát fájlalva felkelt. A vádlott az elütés után mintegy 20—30 másodperc múlva megállt, majd látva, hogy a baleset áldozata felkelt, tovább folytatta útját. Sokszor előfordul, hogy a balesetet szenvedett személyen komolyabb külsérelmi nyomok nem látszanak s felületes szemléletre úgy tűnik, mintha a baleset áldozata egészségi ártalmat nem szenvedett volna. Nem egy esetben csak később vagy csak alapos orvosi vizsgálat után derül ki, hogy a baleset áldozatának belső sérülései vannak. Különösen jelentős szempont ez a járművek vezetőire nézve, akik éppen a gépjármű felhasználásával biztosítani tudják, hogy a balesetet szenvedett kellő időben orvosi, kórházi megvizsgáláshoz, s ha szükséges, ápoláshoz jusson. A vádlott a segítségnyújtás tekintetében nem tett eleget az őt terhelő legelemibb kötelességének sem. Az egészen rövid időre történt megállása és a baleset következményeinek felületes mérlegelése a felelősségének megállapítását nem zárja ki. Amint ezt már a Legfelsőbb Bíróság többször kifejtette, a vádlott-