Döntvénytár. Bírósági határozatok, 1953. október - 1955. december (Budapest, 1956)

134 nak fel kellett volna ajánlania a segítségét az általa elütött személy részére. Az elsőfokú bíróság tehát törvényszerűen állapította meg a vádlott bűnösségét a BHÖ. 377. pontjának (1) bekezdésébe felvett bűntettben is. 1112. 547. Baleset áldozata cserbenhagyásának megállapítását nem zárja ki az az utóbb kiderülő körülmény, hogy a baleset ellenére sérülés nem történt. A baleset áldozatnak cserbenhagyását — egyebek közt — az követi el, aki az akár gondatlan, akár vétlen magatartásával okozott sérülés vagy baleset áldozatát a körülményeknél fogva részéről nyújtható segítség nélkül hagyja. A sérülésnek és a balesetnek vagylagos kiemelése is arra utal, hogy a tettes nemcsak akkor van segítségnyújtásra kötelezve, ha az áldozat megsérült, hanem akkor is, ha gondatlanul vagy vétlenül balesetet okozott. A segítségnyújtás kötelességét minden baleset esetében szükségessé teszi az az élettapasztalat is, hogy az esetek jelentős részében a segítségnyújtás felajánlása, vagyis közelebbi megtekintés nélkül nem is állapítható meg, szenvedett-e külső és még inkább belső sérülést a baleset áldozata. 278. Magánlaksértés 384-386. pont 548. Önkényes beköltözéssel elkövetett magánlaksértés bűntette. A terhelt egy üresen álló üzlethelyiségbe a helyiséggel rendelkező beleegyezése nélkül, erőszakkal (a lakat leverésével) éjjel beköltözött. A terhelt e cselekményével a BHÖ. 384. pontjában meghatározott és a 385. pontnak b) alpontja szerint minősülő magánlaksértés bűntettét követte el. Az a körülmény, hogy a szóban forgó üzlethelyiség behatolás időpontjában üresen állott, közömbös. Az a cselekmény, hogy valaki egy megürült üzlethelyiségbe az azzal rendelkező hatóság vagy a már kijelölt bérlő beleegyezése nélkül jogtalanul, erőszakkal behatol, oda beköltözik, a hivatalból üldözendő magánlaksértés tényállását megvalósítja. A 11/1953. M. T. sz. rendelet 39. §-ában foglalt kihágás megállapítására csak akkor kerülhet sor, amikor a cselekmény súlyosabb minősítés, nevezetesen a BHÖ. 384-386. pontja alá nem esik. 619. 549. I. A magánlaksértés súlyosabb és enyhébb alakzatainak elhatárolása. II. A BHÖ. 385. pont szerinti minősítések a magánlaksértésnek csak a súlyosabb alakzatára alkalmazhatók. Az ügyész álláspontja szerint az ügyben a vádat az ügyésznek és nem a magánvádlónak kellett volna képviselnie, mert a vádbeli magánlaksértést éjjel és többen együttesen követték el. Ez az álláspont az adott esetre vonatkoztatva téves, mert az eljárás adatai szerint csupán arról lehet szó, hogy a terheltek a magánlaksértés enyhébb — a BHÖ. 386. pontja alá eső — alakzatát követték el. Ilyen esetben pedig a Bp. 41. § (1) bekezdése szerint a vádat magánvádlóként a sértett képviseli. I. A magánlaksértés súlyosabb (BHÖ. 384. pont) és enyhébb (BHÖ. 386. pont) alakzatát az idegen lakásba stb. való bejutás módja választja el egymástól. Az enyhébb esetben bemenés az elkövetési tevékenység, ami alatt az idegen lakásba való olyan bejutást kell érteni, amelynél nem volt akadály vagy ha igen, annak elhárításához nem volt szükség erőszakra, fenyegetésre vagv hamis kulcs használatára. A súlyosabb esetben behatolás az elkövetési cselekmény, vagyis olyan bejutás, amelynél valamely akadálynak erőszakkal, fenyegetéssel vagy hamis kulcs használatával legyőzésére volt szükség. II. E két bűntett közül a BHÖ. 385. pontjának a)—c) alpontjaiban foglalt különleges minősítések csupán a 384. pont esetében alkalmazhatók.