Döntvénytár. Bírósági határozatok, 1953. október - 1955. december (Budapest, 1956)

BHÖ. 375. pont 125 ményét a BHÖ. 374. pontjában felvett élet vagy testi épség veszélyeztetése bűntettének minősítette. Az ugyanis, aki szeszesital hatása alatt levő állapotban gépjárművet vezet, vagy vezetés közben akár a legkisebb mennyiségben is szeszesitalt fogyaszt — amennyiben a cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik — az 55/1953. M. T. sz. (XII. 4.) rendelet 1. §-a a) pontjában foglalt, közlekedés rendjét veszélyeztető büntettet követ el, amely 6 hónapig terjedhető börtönnel büntetendő. Az ilyen italfogyasztás súlyosabb, nevezetesen a BHÖ. 374. pontjában felvett egy évtől öt évig terjedhető börtönnel büntetendő élet vagy testi épség veszélyeztetéseként való minősítésre akkor vezethet, ha a Kresz 27. §-ának (2) bekezdésében foglalt italfogyasztási tilalom megszegése folytán a gépjármű vezetője egyben mások életét vagy testi épségét „közvetlenül'" veszélyeztette. A veszély közvetlensége azt jelenti, hogy mások élete vagy testi épsége sérelmének — az általános élettapasztalat szerint — közeli lehetősége fenyeget. Mindenesetre konkrétan vizsgálni kell, vajon az italfogyasztás olyan mérvű volt-e, a gépjármű vezetője annak folytán olyan állapotba került-e, hogy a gépjárműnek általa ilyen állapotban való vezetéséből mások életére, testi épségére közvetlen veszély származott-e, vagy sem. Az alkoholfogyasztásnak van olyan kisebb mérve, mely a vezetés biztosságát, az észlelő és megítélő, úgyszintén az elhatározó képességet gyakorlatilag hátrányosan még nem érinti. Nem kétséges az sem, hogy a vezetők testi alkatuknál, megszokottságuknál fogva különbözőképpen is reagálnak az alkoholra. Az 55/1953. M. T. számú rendelet ugyan minderre való tekintet nélkül bűncselekménynek nyilvánítja a szeszesital hatása alatti vezetést, illetőleg a vezetés közben való alkoholfogyasztást, azonban ezek a szempontok is figyelmeztetnek arra, hogy nem minden ilyen alkoholfogyasztás nyomán következik be egyben az élet, testi épség közvetlen veszélyeztetése is. Az elbírált ügyben sincs alap ennek a megállapítására. Ellenkezőleg, az nyert megállapítást, hogy a vádlott kisebb mérvű alkoholfogyasztása után, megállítása előtt és azt követően is szabályszerűen, teljes biztonsággal vezette a gépkocsit, a rendőr jelzésére nyomban megállott. Az ellenőrzéskor fegyelmezetten viselkedett. A kapott utasításokat ellenvetés nélkül teljesítette. A rendőr intézkedésére a gépkocsival a megjelölt helyre hajtott. A vezetésben való bizonytalanság észlelése esetén a rendőr nyilvánvalóan nem bízta volna továbbra is a vádlottra a gépkocsi vezetését. 781. 522. A közlekedési szabálysértés elhatárolása az élet vagy testi épség közvetlen veszélyeztetésével elkövetett bűntettől. A közlekedési szabályok megszegése általában veszélyezteti mások életét vagy testi épségét. A közlekedési szabályok éppen az ilyen veszélyeztetés minél teljesebb elháríthatását célozzák. További kérdés, hogy mikor olyan a szabályok megsértése, hogy mások életét vagy testi épségét az említett törvényben írt közvetlen veszélynek teszi ki. Ha a forgalom alatt álló útvonalakon a közlekedési szabályokat durván megszegik, ennek folytán általában mindig fennáll valaminő baleset bekövetkezésének közvetlen veszélye. Előfordulhat azonban természetesen, hogy adott esetben — bizonyíthatóan — valamely egyébként nagyforgalmú útvonalon is a szabálysértés időpontjában nincs olyan tényleges forgalom, amellyel kapcsolatosan a szabálysértés mások életének vagy testi épségének közvetlen veszélyeztetését idézhetné elő. A veszély a szabálysértés folytán ilyenkor is fennáll, azonban nem közvetlen. Az elbírált ügyben nincsen alap a kivilágítás elmulasztásával okozott veszély közvetlenségének ilyen kizárására. Sőt ellenkezőleg, adatok vannak arra, hogy több gépkocsi is közlekedett az útvonalon akkor, amikor azon a vád-