Döntvénytár. Bírósági határozatok, 1953. október - 1955. december (Budapest, 1956)

126 BHÖ. 375. pont lott kivilágítatlan kocsijával haladt. Ilyen gépkocsi volt maga az is, amely a lovaskocsiba beleütközött. A kivilágítatlan kocsit csak jóval közelebbről lehet észrevenni, mint azt, amelyik a szabályoknak megfelelően ki van világítva. A kivilágítás elmulasztásával a vádlott a ténylegesen forgalmat lebonyolító útvonalon mások életét vagy testi épségét közvetlen veszélynek tette ki és ezzel a BHÖ. 374. pontjában írt bűntettet követte el. 490. 523. Lovaskocsinak italos állapotban való hajtása, ha az életet vagy testi épséget nem veszélyeztet, csupán szabálysértés. Az 55/1953. M. T. sz. rendelet 1. §-a kizárólag gépjárművek vezetésével kapcsolatban tartalmaz büntető rendelkezéseket. E § aj pontja kifejezetten és kizárólag gépjárműnek szeszesital hatása alatt levő állapotban való vezetését, illetőleg ilyen jármű vezetése közben való szeszesital fogyasztását rendeli büntetni. Lovacskocsi hajtói nem esnek e jogszabály hatálya alá. Lovaskocsi hajtójának e jogszabály alapján való felelősségre vonása s megbüntetése tehát törvénysértő. Lovaskocsinak italos állapotban való hajtása, amennyiben a BHÖ. 374— 376. pontjaiba felvett élet vagy testi épség veszélyeztetésének a bűntette nem forog fenn, a Kresz 143. §-a alá eső szabálysértés, amelyért 100 Ft-ig terjedhető pénzbírság szabható ki és amelynek tárgyában a rendőrség van hivatva eljárni. 1068 524. A veszélyeztetési bűntett elhatárolása a gondatlan súlyos testi sértéstől és gondatlan emberöléstől. A gondatlanságból okozott súlyos testi sértés bűntetténél és a gondatlan emberölésnél (BHÖ. 356. és 369. pont) a pszichikai kapcsolatot — eltérően a veszély eztetési bűntett esetétől — nemcsak az elkövető magatartására és az azzal megvalósult szabályszegésre, kötelességelhanyagolásra kiterjedően kell megállapítani, hanem külön vizsgálni kell azt is, vajon az elkövető a tőle elvárható figyelem, körültekintés, előrelátás mellett felismerhette-e azt, hogy szabálysértő magatartásának testi sértés, illetve halál lesz az eredménye. Adódhatnak, nem is ritkán olyan esetek, amelyekben a cselekmény mind az élet vagy testi épség veszélyeztetése bűntettének, mind pedig a gondatlanságból okozott emberölés, illetve súlyos testi sértés bűntettének tényállását kimeríti. Ilyen esetben konszumpció érvényesül: azt a bűntettet kell megállapítani, amelyik a súlyosabb. Tehát súlyos testi sértést, illetve halált okozó tudatos szabályszegést (BHÖ. 374—375. pont) kell megállapítani akkor, ha egyébként gondatlanságból okozott súlyos testi sértés, illetve emberölés (BHÖ. 356. pont, 369. pont (2) bek.) is meg volna állapítható. Viszont halált okozó gondatlan szabályszegés esetén (BHÖ. 376. pont 2. tétel) az esetben, ha a gondatlanság pszichikai kapcsolata a bekövetkezett halálra kiterjedően is külön meg lesz állapítható — amint az esetek túlnyomó részében meg lesz állapítható — helyes minősítésként mindig a súlyosabb BHÖ. 356. pont szerinti minősítésre fog sor kerülni. A gondatlan szabályszegéssel okozott súlyos testi sértéssel szemben (BHÖ. 376. pont 2. tétel) a gondatlanságból okozott súlyos testi sértés (BHÖ. 369. pont (2) bek.) jelenti ugyancsak a súlyosabb minősítést. A BHÖ. 376. pontjának második tételébe és a 369. pontjának (2) bekezdésébe felvett bűntettek büntetési tétele ugyan azonos, de konkrét esetben a BHÖ. 369. pont (2) bekezdése szerinti minősítés súlyosabb lehet, mert több személyben okozott súlyos testi sértés esetén bűnhalmazatra vezet, míg a BHÖ. 376. pont 2. tételénél — függetlenül attól, hogy hány személy sérülése következett be — a cselekmény mindig egység marad. Ha tehát a BHÖ. 374—375. pont eseteiben a bekövetkezett eredményt