Döntvénytár. Bírósági határozatok, 1953. október - 1955. december (Budapest, 1956)

112 BHÖ. 351. pont nyilvánvalóan tisztában voltak. Régi haragosukon akarták a bosszújukat kitölteni. Indulatosan és a harag érzésétől eltelve támadtak a sértettre és nyilvánvalóan nem azzal törődtek, hogy ütéseik erejét szabályozzák. Mindezekből arra kell okszerűen következtetni, hogy a vádlottak legalábbis számoltak a halálos eredmény bekövetkezésének lehetőségével és ebbe a következménybe belenyugodva cselekedtek. Alátámasztja ezt az az adat is, amely szerint a vádlottak az „Üsd agyon, az anyja szentségit!" szavakkal biztatták egymást a cselekmény elkövetésekor. A Legfelsőbb Bíróság a vádlottak cselekményét a BHÖ. 351. pontjában meghatározott szándékos emberölés bűntette kísérletének minősítette. 573. 479. Emberölésre irányuló eshetőleges szándék helyett egyenes szándék megállapítása. A vádlott, aki állandóan italozott, rendkívül durván bánt a feleségével. Emiatt az elkeseredett asszony elköltözött a közös lakásból. Ezután történt, hogy a feleség terhességének megszakítása végett a szegedi női klinikára került. A vádlott egy 27 centiméter husszú kést vett magához és látogatási időn kívül bejutott a klinikára, ahol felesége feküdt. Ott először a kórteremben beszélgetett az ágyban fekvő asszonnyal, majd kikísértette magát vele a folyosóra. Itt kérésére a felesége megcsókolta őt. Ekkor hirtelen mozdulattal le akarta harapni feleségének az orrát, majd útját állta a menekülő asszonynak, az asszonyt a késsel háromszor mellbeszúrta, annak hasát olyan mélyen és hosszan felhasította, hogy beleinek egy része kibuggyant. Csupán az mentette meg a sértett életét, hogy rögtön megoperálták és a műtét alatt többszörösen vérátömlesztést is alkalmaztak. Ha az eset nem a klinikán történik, a sértett a kórházba szállításáig elvérzett volna. Az elsőfokú bíróság a tényekből a vádlottnál eshetőleges (eventuális) ölési szándékára következtetett. Ezzel szemben a Legfelsőbb Bíróság megítélése szerint a megállapított tényekből teljes határozottsággal arra kell következtetni, hogy a vádlott egyenes ölési szándékkal cselekedett. Nyilvánvaló, hogy a vádlott, aki a 27 cm hosszú kést háromszor mélyrehatolóan a sértett mellébe szúrta, utána pedig a sértett hasát felmetszette, nem csupán az esetleges halálos következménybe belenyugodva, hanem éppen a halálos következményt egyenesen célbavéve, egyenesen azt kívánva, ennek elérése érdekében követte el a cselekményét. 818. 480. A célzott lövéssel elkövetett jogtalan fegyverhasználat nem az élet vagy testi épség veszélyeztetésének a bűntette, hanem szándékos emberölés bűntettének a kísérlete. / A vádlott jogtalanul használta fegyverét. Az elsőfokú bíróság a vádlott cselekményét a BHÖ. 374. pontjában foglalt és a BHÖ. 375. pontjának első rendelkezése szerint minősülő élet vagy testi épség veszélyeztetésének minősítette. Ez a jogi minősítés téves. A BHÖ. 374. pontjában foglalt veszélyeztetés bűntettének a megállapítása fogalmilag kizárt abban az esetben, ha az elkövető szándéka egyenesen vagy eshetőleg testi sértés, vagy halál okozására irányul. Ilyen szándék megállapítása esetén az elkövető cselekményét a szándéknak és a bekövetkezett eredménynek megfelelő bűntettként kell értékelni. Mivel rendőrségi pisztollyal 200 méter távolságból leadott négy célzott lövés az élettapasztalat szerint a sértett halálával járhat, a vádlott cselekménye a BHÖ. 351. pontjában foglalt szándékos emberölés bűntettének a kísérlete, figyelemmel arra, hogy a vádlott a sértett halálát nem kívánta ugyan, de abba mint esetleges következménybe belenyugodva adta le a célzott lövéseket. 988. 481. Az emberölés tettese : aki az ölésre alkalmas tevékenységet elvégző vádlotttársával szándék-egységben a sértettet bántalmazza. A vádlottak ölési szándékkal a sértettet oly módon bántalmazták, hogy B. a sértettet lécdarabbal fej beütötte, K. pedig zsebkéssel megszurkálta.