Döntvénytár. Bírósági határozatok, 1953. október - 1955. december (Budapest, 1956)

113 Az elsőbíróság helyes jogi következtetéssel állapította meg, hogy B. vádlott szándéka K. vádlottal egységben a sértett életének a kioltására irányult. A szándékos emberölés bűnteliének tettese és nem bűnsegéde az az elkövető, aki az élet kioltására ténylegesen alkalmas tevékenységet elvégző személlyel szándékegységben a sértettet tettlegesen bántalmazza. Az emberölés elkövetési tevékenysége általában a bántalmazás. Bántalmazás ölési szándékkal egybekötve legalábbis szándékos emberölés kísérletének tettesi elkövetését jelenti. 856. 482. Gyermekkitétel elhatárolása a szándékos emberöléstől. 943. Részletesen BHÖ. 318. pontnál. 483. Gyermekölés elhatárolása a szándékos emberöléstől. 943. Részletesen : BHÖ. 355. pontnál. 484. Felmentés a szándékos emberölés vádja alól a jogos védelem szükséges mertékének menthető felindulásból való túllépése címén. 935. Részletesen: Btá. 15. §-ánál. Szándékos emberölés több emberen, házastárson 352. pont 485. A több emberen erős felindulásban elkövetett szándékos emberölés bűnhalmazatot eredményez. Több ember szándékos megölése (vagy ennek kísérlete) esetében a bűnösséget a BHÖ. 352. pontjában meghatározott bűntettben kell megállapítani. Nem esik azonban e minősítés alá több ember szándékos megölése, ha az ölési szándék a tettes erős felindulásában keletkezett és a tettes azt nyomban végrehajtotta. Ebben az esetben a BHÖ. 353. pontja alapján kell minősíteni s e minősítés mellett bűnhalmazatot megállapítani. A két törvényhelynek erre az együttes értelmére utal az a körülmény is, hogy a tettes felmenőjének, házastársának erős felindulásban való megölését nem a 352. pont, hanem a 353. pontnak külön — az egyéb erős felindulásban elkövetett ölésnél súlyosabb büntetési tételt megállapító — rendelkezése szerint kell büntetni. Több ember erős felindulásból történt megölése esetén ilyen külön súlyosító rendelkezésre nem volt szükség, mert a súlyosabb büntetés lehetőségét ez esetre a halmazati szabályok biztosították. 779. 486. Az élettárs ellen elkövetett szándékos emberölés nem minősíthető azonosan a házastárs ellen elkövetett szándékos emberöléssel. Az elsőbíróság a vádlott cselekményét élettárson elkövetett szándékos emberölés bűntettének minősítette. Ilyen minősítést azonban a büntető törvény nem ismer. , A büntető törvény akkor, amikor a házastárs és a felmenő ágbeli rokon szándékos megölését szigorúbban bünteti (15 évi börtön helyett életfogytig tartó börtönnel), ezeknek a családi kapcsolatoknak erkölcsi és jogi tartalmára kívánt tekintettel lenni. A házasság a jogi tartalmon túlmenően igazi erkölcsi tartalmat is éppen a szocialista társadalomban kap. Alkotmányunk 51. §-a szerint a Magyar Népköztársaság védi a házasság és a család intézményét. A házasságról szóló 1952 : IV. tv. 24. §-a értelmében a házastársak hűséggel tartoznak egymásnak és egymást támogatni kötelesek. Ugyanezen törvény 32. §-a a házasságból folyó tartási kötelezettségről rendelkezik. Mindez világosan mutatja a szocialista társadalomban a házasság és a házasságon kívüli együttélés között fennálló jogi és egyben elvi különbséget. Ennek a különbségnek a törvény rendelkezésének megfelelően a szóbanlevő büntetőjogi védelem vonatkozásában is érvényesülnie kell. Az a körülmény tehát, hogy valaki élettársa, de nem házastársa ellen követ el szándékos S Döntvényfúr —