Döntvénytár. Bírósági határozatok, 1953. október - 1955. december (Budapest, 1956)

111 A szövetkezésnek ez a szándékot, elszántságot felfokozó hatása bűncselekményt elkövetni kívánó egyik szövetkezőnél akkor is érvényre jut, ha a szövetkezők közül — tudtán kívül — csak egyedül ő tör valóban a bűncselekmény elkövetésére. Ezzel a bűncselekmény elkövetésének ugyancsak fokozottan közeli veszélye kapcsolatos. Ezért az ilyen vélt szövetség is az ezt valóságosnak tartó elkövetővel szemben a BHÖ. 350. pontban írt bűntett megállapítására vezethet. 778. A szándékos emberölés 351. pont 476. Nem súlyos testi sértést, hanem szándékos emberölés kísérletét kell megállapítani, ha a körülményekből arra kell következtetni, hogy a terhelt a halálos eredmény lehetőségének tudatában volt. A terhelt csuklónyi vastagságú, bütykös akácfahusánggal olyan erővel sújtott a sértett fejére, hogy a koponyacsont 2-forintos nagyságú területen beszakadt. Az ütésre használt, emberi élet kioltására köztapasztalat szerint alkalmas eszköz, az ütésekkel a fejnek célbavétele, az ütéseknek a koponyacsontot betörő ereje alapján nyilvánvalóan arra keil következtetni, hogy a terheltnek tudatában kellett lennie annak a lehetőségnek, hogy cselekménye a megtámadottnak halálát okozhatja. A terhelt szándéka tehát — eshetőlegesen — emberölésre irányult. így a tényállásban megállapított cselekménye a BHÖ. 351. pontjába felvett jogszabályba ütköző szándékos emberölés bűntettének kísérlete. 187. 477. Szándékos emberölés kísérletének megállapítása a iöbbek bántalmazásából származó súlyos testi sértés helyett. A négy vádlott esti félhomályban nyitott zsebkéssel megtámadta a sértettet. A szúrásokkal ruházatán 28, a testén 12 sérülést okoztak. A sérülések közül kettő közvetlen életveszéllyel járt. A szurkálást akkor is folytatták, amikor a féllábú sértett a földre esett. A Legfelsőbb Bíróság a cselekményt szándékos emberölés kísérletének minősítette. A zsebkés emberi élet kioltására alkalmas eszköz. Kétségtelen, hogy aki másra nyitott zsebkéssel támad, s azt ott ahol éri, összeszurkálja, számol azzal a lehetőséggel és belenyugszik abba, hogy cselekménye a sértett halálát okozhatja. A vádlottak mindegyikének cselekménye a sértett megölésére irányult. Szándékukon kívül álló okból történt, hogy a sértett halála nem következett be. így mind a négy vádlott a BHÖ. 351. pontjába felvett jogszabályban meghatározott szándékos emberölés bűntettének kísérletét követte el. 489. 478. Szándékos emberölés kísérletének megállapítása súlyos testi sértés helyett. A két vádlott egy alkalommal megleste a sértettet és az egyik kaszaverő kalapáccsal, a másik középvastagságú bottal ütötte ott, ahol érte, de elsősorban a fejét. A sértett az ütésektől a fején három helyen szenvedett roncsolt-zúzott sérülést. Ezek a sérülései 8 napon túl, de 20 napon belül gyógyultak. Az elsőbíróság abból a körülményből vont következtetést az eshetőleges ölési szándék hiányára, hogy a sértett fején csupán lágyrész-sérüléseket szenvedett, tehát a vádlottak által a fejre mért ütések mérsékelt erejűek voltak. Ez a következtetés nem helytálló. A közönséges élettapasztalat szerint a kalapáccsal és kerékpár-fújtató vastagságú bottal a fejre mért ütés halálos eredménnyel járhat. A vádlottak ezzel