Döntvénytár. Bírósági határozatok, 1953. október - 1955. december (Budapest, 1956)
110 BHÖ. 349—350. pontjai Gyilkosság 349-350. pont 473. A gyilkosság és szándékos emberölés elhatárolása. Az elsőfokú bíróság az anyagi büntetőjog szabályainak helyes alkalmazásával minősítette a terhelt cselekményét szándékos emberölés bűntettének. A bíróság helyesen mutatott rá ítéletében azokra a körülményekre, amelyek az ölés előre megfontolása megállapításának lehetőségét teljes bizonyossággal kizárják. A vádlott titkolta ugyan a terhességét és az is kétségtelen, hogy semmiként nem akarta, hogy lakóhelyén a gyermekről tudomást szerezzenek. Ezek a körülmények azonban még nem alkalmasak olyan következtetés levonására, hogy a vádlott előre elhatározta a gyermek megölését, még kevésbé annak megállapítására, hogy ez az elhatározás nyugodt megfontolásnak, hideg számításnak az eredménye lehetett volna. Ellenkezőleg ! A vádlott magatartása éppen a hideg megfontolás hiányára, rendkívül zaklatott idegállapotára mutat. A magzatelhajtással való hónapokig tartó kísérletezés, majd ennek sikertelensége után a születendő gyermek apjának rideg, szívtelen magatartása, ami egy másik nő eljegyzésében tetőződött, a hosszú kezelés költségeinek előteremtése, az immár harmadik gyermek születésének közeledése : mind alkalmas volt arra, hogy a vádlottat mélységesen felzaklassa és állandóan fokozott feszültségben tartsa. A vádlott az utolsó percekig a munkahelyén dolgozott, gyermekét az SZTK orvos rendelőjében szülte meg, s ott ' a gyermeket nyomban az orvosnak kínálta örökbefogadásra. A szülésznőképző intézetben ismét örökbeadással kísérletezett. Hirtelen elhatározással az utolsó pillanatban szállott fel a már induló vonatra. A szülést követő abban az időszakban követte el tettét, amikor a szülő nő még a szülés okozta kivételes — bár fokozatosan javuló — idegállapotban van. A hideg számításhoz tartozik a büntetőjogi következmények lehető elkerülésének kérdésével való foglalkozás is. A vádlott jól tudta, hogy gyermekének csuklóján olyan szalag van, amelynek alapján a gyermeknek és anyjának kiléte teljes bizonyossággal megállapítható. Ha csak valamennyire is előre megfontolja és hideg számítással határozza el a gyermek megölését, mi sem lett volna természetesebb, mint ennek az áruló jelnek az eltávolítása. A vádlott azonban még ezt sem tette meg. Ezért helyes a vád szerinti gyilkosság helyett a BHÖ. 351. pontjában felvett szándékos emberölés bűntettének a megállapítása. 943. 474. A gyilkosság bűntette eshetőleges szándék mellett is megállapítható. Az elsőfokú bíróság a vádlott szándékának előre megfontoltságát helyesen állapította meg. Nem áll ezzel ellentétben az sem, ha ez a szándék csupán eventuális, eshetőleges volt is. A Legfelsőbb Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata értelmében a BHÖ. 349. pontjába felvett rendelkezés szerinti gyilkosság bűntette eshetőleges szándék esetén is megállapítható. Az előzetes megfontoltság kapcsolatos lehet a Btá. 12. § (1) bekezdésében meghatározott szándék mindkét változatával, tehát azzal az esettel is, amikor a tettes előre megfontoltan, a következményt ugyan nem kívánva, de abba belenyugodva hajtja végre cselekményét. 531. 475. Ha két szövetkező közül csupán az egyiknek szándéka irányult valóban gyilkosság elkövetésére, ez ennek terhére a gyilkosság elkövetésére irányzott szövetség megállapítását nem zárja ki. Egyes súlyosabb bűncselekmények elkövetésére irányzott szövetség büntetését a törvény azért rendeli, mert e szövetségnek a bűncselekmény elkövetésére irányuló akaratot, elszántságot erősítő hatása a bűncselekmény elkövetésének immár olyan közeli veszélyét teremti meg, amellyel szemben a társadalmi védekezés már büntető úton is szükségesnek mutatkozik.
