Döntvénytár. Bírósági határozatok, 1953. október - 1955. december (Budapest, 1956)

102 Árdrágító visszaélések és a közellátás érdekét veszélyeztető bűntettek büntetése és minősítése 272-275. pont 443. Állami vállalat árusításának körében elkövetett ártúllépés társadalmi veszélyessége fokozott. 482. 444. Hatósági megbízást színlelő ügynök üzérkedési cselekményének a veszélyessége fokozott. 735. 445. Az árdrágító üzérkedéssel szemben szigorú büntetésekre van szükség. A volt tőkés és osztályidegen elemek különös igyekezettel keresik a spekulációra a lehetőségeket, igyekeznek a vélt konjunktúra lehetőséget kihasználni. Ez a veszély azt a kötelességet rója a bírói ítélkezésre, hogy megfelelően szigorú büntetések kiszabásával, amelyek a visszatartást eredményesen szolgálhatják, vegyen részt az ilyen bűncselekmények üldözésében. 733. 446. A kupeckedés társadalmi veszélyességének értékelése. Népi demokráciánk súlyt helyez a piaci kapcsolatok fejlesztésére, a parasztság termelésének ösztönzése s a városi lakosság jobb áruellátása érdekében. Ezt az egészséges gazdaságpolitikát azonban a kupeckedő elemek széleskörűvé vált közbeiktatása eltorzítani alkalmas. Az állatállománnyal való árdrágító üzérkedésanyagilag terheli a paraszti dolgozókat, gátolja tehát őket termelésük fejlesztésében. Emellett mint könnyű pénzszerzési lehetőség, másokat is nem a munkára, a termelésre, hanem ahelyett az üzletelésre ösztönözhet. Általában a dolgozó parasztság termelésének szétzilálása irányában hat. 941. 447. Az üzérkedőkkel szemben szigorú büntetések kiszabására van szükség. A volt baromfikereskedő vádlottat tettenérték, amikor 21 db csirkét továbbeladás céljából vásárolt a piacon. A vádlott ezt megelőzően több alkalommal kb. 200 kg súlyban, szintén a piacokon vásárolt baromfit szállított Budapestre és adott el iparengedély nélkül. Az árdrágító üzérkedésnek társadalmi veszélyességét az elsőfokú bíróság ítéletében kiszabott büntetések — különösen a börtönbüntetés végrehajtásának felfüggesztése — nem fejezik ki. Az ilyen ítélkezés nem alkalmas a társadalom védelmére. 777. 448. A gazdasági rend érdeke súlyos sérelmének a kérdése árdrágító visszaéléseknél. A vádlott korábban acélárukkal és fodrászipari cikkekkel kereskedett. Iparengedélyét 1952 őszén visszaadta, azonban a kereskedést iparengedély nélkül tovább gyakorolta. A házkutatások során kb. 220 000 Ft értékű árukészlet került elő. A fővárosi bíróság ezt a cselekményt a gazdasági rend érdekét súlyosan sértő árdrágító üzérkedés bűntettének minősítette. Alapos az a védelmi érvelés, hogy nincs adat arra, hogy ezek a cselekmények a gazdsági rend érdekét súlyosan sértették. A gazdasági rend súlyos sérelmét az elsőbíróság az elrejtett áruk 220 000 Ft-os értékéből állapította meg. Összehasonlításként utalt a társadalmi tulajdon elleni bűntettek tekintetében követett arra az ítélkezési gyakorlatra, amely a „különösen nagy kárt" 100 000 Ft-ot meghaladó károsodás esetében következetesen megállapítja. Ugy az előbbi következtetés, mint az utóbbi összehasonlítás téves. A társadalmi vagyon jogtalan eltulajdonításával vagy megrongálásával okozott kár az elvont vagy megrongált dolog értékével a légtöbb esetben legalábbis