Döntvénytár. Bírósági határozatok, 1953. október - 1955. december (Budapest, 1956)

BHÖ. 269., 270. pont a) alpontja 101 440. Lopott fonál rendszeres vételével elkövetett közellátási bűntett. A tényállás szerint K.-né a b-i Kötöttárugyárból, ahol mint orsózónő dolgozott, féléven keresztül kisebb tételekben, a táskájában elrejtve, a kapuellenőrzés kijátszásával összesen 200 kg pamutfonalat lopott. K.-nét az ösztönözte a lopások elkövetésére, hogy a lopott fonalakra H., H.-né és R. háziszövő kisiparos vádlottak személyében állandó vevőket találtak. Az elsőbíróság törvényt sértett azáltal, hogy a vádlottak cselekményeit nem minősítette közellátási bűntettnek is. A pamutfonalat a 2500-8/1953. O. T. számú rendelet 202. §-a M. A. 01 -04. cikkszám alatt az anyaggazdálkodás körébe vonta. Ennek a terméknek az elosztása az anyaggazdálkodás tervszerű rendje szerint történik. A pamutfonál elosztási rendjét a hivatkozott rendelet 202. § (2) bekezdése, illetve 185 — 189. szakaszai szabályozzák. A KIOSZ az általa igényelt és az anyaggazdálkodás által időnként rendelkezésére bocsátott pamutfonalat a kisiparosok között szétosztja. Más módon forgalomba hozni és megszerezni ezt az anyaggazdálkodás alá vont terméket nem lehet. • K.-né tehát azáltal, hogy a lopott fonalat jogszabályban tiltott módon hozta forgalomba, elkövette a BHÖ. 269. e) pontjában meghatározott közellátás érdekeit veszélyeztető bűntettet is. H., H.-né és R. vádlottak pedig azáltal, hogy a fonalat jogszabályban tiltott módon szerezték be, a BHÖ. 270. a) pontjában felvett közellátási bűntettet valósították meg. A vádlottak cselekménye egyben a BHÖ. 272. pont (2) bekezdés b) pontja szerint üzletszerűen elkövetettnek is minősül. 530. 441. Aki olyan állatot, amelynek bőrére külön rendelet beszolgáltatási kötelességet ír elő, akár engedéllyel, akár enélkül levág és az állatbőrt a külön rendelet megszegésével az előírt módon és időben nem szolgáltatja be: a BHÖ. 269. pontjának f) alpontjában meghatározott közellátás érdekét veszélyeztető bűntettet elköveti. Ez utóbbinak feketevágással való kapcsolata esetén tehát a 269. pont b) alpontjában meghatározott bűntettel együtt, halmazatot kell megállapítani. Az engedély nélküli vágás nem foglalja szükségképpen magában a bőr kötelező beszolgáltatásának elmulasztását. Nem is egy — bár bűnhalmazat megállapítását ez sem zárná ki —, hanem kifejezetten két cselekményről is van szó. Ott, ahol külön bőrbeadási kötelezettség is fennáll, csupán a halmazat megállapítása tárja fel teljes egészében a cselekmény társadalmi veszélyességét, mert csak ebből tűnik ki világosan, hogy a cselekmény a közellátás érdekét a közélelmezés és az ipari gazdálkodás vonalán is támadta. Ez felel meg a Btá. 57. §-ában kifejezésre juttatott elvi alapnak is. Egyedül ehhez az elvi alaphoz való következetes ragaszkodás teremthet az egység és bűnhalmazat kérdésében félreérthetetlenül tiszta helyzetet. A fentiekben elfoglalt álláspont megfelelően vonatkozik más közellátás érdekét veszélyeztető bűntettek találkozása esetére is. B. K. 85. 270. pont a) alpontja 442. Kisiparos fekete árubeszerzése. T. I. magánkisiparos volt. 20 000 Ft-ot meghaladó értékű fűrészárut szerzett be jogszabályban tiltott módon. Jelenlegi fejlődési szakaszunkban számos kisiparos nem éri be a legálisan beszerezhető anyagkészlettel, az anyaggazdálkodási szabályokat megsérti és ilyen vagy olyan módon, további, más célokra rendelt anyagkészletet biztosít a maga számára. Nem kis mértékben sérti ez a magatartás a gazdálkodás rendjét. Az elsőbíróság tehát anyagi jogszabályt sértett, amikor a vádlottat a BHÖ. 270. pont a) alpontjába felvett bűntettben nem nyilvánította bűnösnek. 1110.