Döntvénytár. Bírósági határozatok, 1953. október - 1955. december (Budapest, 1956)

BHÖ. 265. pont a), c) alpontjai, 266. pont 97 A Népbolt árudavezetője az áruda alkalmazottai előtt a vatta árát 21 és 24 Ft helyett 24 és 27 Ft-ban jelölte meg kg-ként. Ezenkívül az almának kg-kénti 6 Ft-os árusítására adott utasítást, noha az üzletben olyan alma is volt, amelynek fogyasztói ára 3 Ft. A vádlottnak ez a cselekménye megvalósítja a BHÖ. 265. pont a) alpontjában megállapított árdrágító visszaélés bűntettét. Ezt a bűncselekményt ugyanis nemcsak az a személy követi el, aki a vevőtől az előírtnál magasabb árat kér, hanem az az üzletvezető is, aki az üzleti beosztottak előtt az árucikk árát magasabb összegben jelöli meg azért, hogy azok azt drágábban árusítsák. Ezzel ő maga is az árucikk megállapított áránál magasabb árat követel. A járásbíróság tehát helyesen állapította meg e részben vádlott bűnösségét és a törvény helyes értelmezése alapján minősítette a bűncselekményt. 318. Árdrágító üzérkedés 265. c) és 266. pont 427. Az árdrágító üzérkedés fogalma. A terhelt több sertést vásárolt. Ezeket szabálytalan vágási engedélyek alapján levágta. Összesen 544 kg húst és szalonnát szállított fel Budapestre s ott eladta. A terheltet, aki nem mezőgazdasági termelő és nem is engedéllyel rendelkező kereskedő, árdrágító üzérkedés és közellátás érdekeit veszélyeztető bűntett miatt ítélték el. A bűnösség megállapítása törvényszerű. Kormányzatunk lehetővé tette ugyan, hogy a mezőgazdasági termelők, akik az állammal szemben fennálló beszolgáltatási kötelességüknek eleget tettek, termeivényeiket a szabad piacon az ott kialakuló árakon értékesítsék. Ez azonban nem jelenti azt, hogy illetéktelen személyek, kihasználva a gazdasági politika által nyújtott lehetőségeket, valamint a falusi és a városi piaci árak közti különbözetet, büntetlenül spekulációs tevékenységet folytathassanak. Az ilyen tevékenység több szempontból is rendkívül veszélyes a gazdasági rendre. Ezért nem lehet kétséges, hogy minden illetéktelen személy által űzött spekulációs (árkülönbözetek kihasználását célzó) tevékenység alkalmas lehet általában arra, nogy hacsak közvetve is, az árszínvonal emelése irányában ható tényezőként érvényesüljön. A spekuláns nyereségét növeli, viszont a népgazdaság kárát tetézi az az összeg is, amit a spekuláns azáltal takarít meg, hogy leplezett ténykedése folytán a közterhek alól szabadul. Az általánosságban érvényesülő árdrágító hatást nem érinti az sem, hogy az üzérkedő személy a konkrét esetekben milyen áron vásárol, illetve árusít. Az árdrágító hatás veszélye az illetéktelen személyeknek árkülönbözetre alapított spekulációs tevékenységéhez ettől függetlenül, szükségképpen kapcsolódik. De ezenfelül az ilyen cselekmény mindenképpen alkalmas arra is, hogy az árakat a felvásárlás helyén emelje, mert ott csökkenti a kínálatot. 708. 428. A termelő részéről a saját terménynek eladása és ugyanilyen terménynek a szabadpiacon való vásárlása nem bűncselekmény, ha az a termelés érdekében indokolt és ha nincs mellette árdrágításra alkalmas spekulációs törekvés. Kétségtelen, hogy az őstermelő a saját terményei eladásával is követhet el árdrágító üzérkedést. Helyesen mutatott rá azonban az elsőbíróság azokra a tényekre, melyek a vádlottnál kizárttá teszik a bűncselekmény megállapítását. Megállapított tény, hogy a vádlott nagyobb számú sertésállománya, elsősorban négy hízója, a saját termésű lófogú tengerit nem ette. 7 Döntvénytár - 12