Gyuris Sándor (szerk.): A Budapesti Királyi Kereskedelmi és Váltótörvényszék mint felebbezési [!fellebbezési] bíróság gyakorlata. Az 1895-98. években hozott elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye (Budapest, 1904)

93 hanem a feladó vasút ellen is, ez utóbbi ellen akkor is, ha a fuvardíj helytelen felszámítását s a visszatérítendő fuvardíj többletet a leadó vasút eszközölte, illetőleg szedte be. (Az eldöntött esetben a feladási vasút a magyar, a leadó vasút pedig, mely a visszatérítendő fuvardíj-többletet felszámította és beszedte, porosz vasút volt, ennek daczára megállapittatott, hogy a heh'telen díj felszámításért a magyar vasút is felelős. (1896. D. 329. Tábla: II. G. 72/96.) 178. Tartozatlan fizetés visszakövetelésének a beszedés esetére való korlátozása feltételezi, hogy a fizető önként teljesítette a fizetést és ezzel a tartozást elismerte. Az a jogszabály tehát, hogy csak a tévedésből teljesített tartozatlan fizetés követelhető vissza, nem alkalmazható, ha a czimzett más módon nem jut árujához, mint ha a vasút által követelt összeget kifizeti. Ez nem önkéntes, az elismerést magában foglaló fizetés, mert a czimzett kénytelen az árut kiváltani, nehogy elárvereztessék. Ily esetben nem lehet a visszakövetelést a tévedés esetére korlátozni, hanem az illetéktelenül beszedett összeg (fennforgó esetben a szállítmányozó mint feladó által utánvett összeg) feltétlenül visszakövetelhető és ezen igény érvényesítése végett különös fenntartás sem szükséges. (1898. E. 14.) Vasúti fuvarozási díjszabás alkalmazása. Ha a feladó Bécsből Temesvárra adja fel az árut, ebben a relátióban pedig közvetlen díjtétel áll fenn, az áru szállításáért a közvetlen díjtételnél akkor sem követelhető több fuvardíj, ha az áru akként adatik fel, hogy a feladó Bécstől—Budapestig maga fizeti, Budapesttől Temesvárig pedig átutalja a czimzettre a fuvardijat. Ily esetben külön kikötéssel kizárható lenne ugyan a közvetlen díjtétel alkalmazása, ámde ily kikötés hiányában á díjszabásnak más értelmet nem lehet tulajdonítani mint azt, hogy a közvetlen díjtétel abban a relátióban, melyre vonatkozik, kivétel nélkül mindig irányadó. Ha tehát a feladótól Bécstől Budapestig szóló díjtételt, a czimzettől pedig a Budapestől Temesvárig szóló díjtételt szedték be, s ekként mind a kettőtől többet szedtek be, mint a mennyi a Bécs és Temesvár közötti útra megállapított közvet-