Gyuris Sándor (szerk.): A Budapesti Királyi Kereskedelmi és Váltótörvényszék mint felebbezési [!fellebbezési] bíróság gyakorlata. Az 1895-98. években hozott elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye (Budapest, 1904)

70 tehát a K. T. 283. §-a szerint előleges kikötés és megintés nélkül is a hitelezőnek késedelmi kamat jár. AH ez akkor is, ha a hitelező lejárt követelését a lejárat után utalványnyal kisérti meg behajtani, melyet az adós be nem vált, mert a hitelezőnek ez az eljárása csak a már esedékessé vált követelés beszedésének módját határozza meg, ez pedig a lejárat időpontján nem változtat, sem a már megnyilt kamatkövetelési jogról való lemondást nem foglal magában. (1898. D. 28. Tábla: II. G. 30.) 142. Váltó-fedezet, (elveszése.) Ha az adós váltóval biztositott tartozása iránt köztörvényi uton bepereltetik s a kereset kézhez vétele után a hitelezőnek kijelenti, hogy benne bizva tartozását az elveszettnek állitottbiztositéki váltóelfogadmány megsemmisitése nélkül is kifizeti, később pedig tartozását tényleg ki is fizeti anélkül, hogy aváltóelfogadmány bírói megsemmisítésének követeléséhez való igényét fenntartaná: a perben nem követelheti, hogy hitelezője a váltó megsemmisitése iránti eljárás megindítására s annak befejeztéig a kifizetett követelés birói letétbe helyezésére köteleztessék; mert erről a jogáról kijelentése és a feltétlen és fenntartás nélküli fizetés ténye által lemondott. De a kir Curia 33. sz. polg. teljesülési döntvényében foglalt azon jogelvnél fogva is, mely szerint az adós a tartozásról kiállított okirat elveszése esetében magában a követelés behajtása iránt ellene folyamatba tett perben azt kívánhatja, hogy a fizetésnek a hitelező kezéhez teljesitése helyett a megsemmisítési határozat jogerőre emelkedéséig a tartozásnak birói letétbe helyezésére jogosittassék fel, az adósnak azt a jogát, hogy az okirat jogerős megsemmitóséséig a hitelező kezéhez való fizetés kötelezettsége helyett a fizetést birói kezekhez teljesíthesse a végből, hogy az elveszett okirat alapján netán fellépő harmadik személyek keresete ellen biztosítva legyen, csakis és egyedül a követelés behajtása iránt ellene indított perben érvényesítheti, ellenben, — ha ezt a perben nem érvényesíthette, — önállólag, keresettel vagy viszonkeresettel nem követelheti azt, hogy a hitelező a per folyamán kezéhez tényleg és fenntartás nélkül kifizetett összegnek utóbb birói letétbe visszahelyezésére köteleztessék. (1898. D. 28. Tábla: II. G. 30.)