Gyuris Sándor (szerk.): A Budapesti Királyi Kereskedelmi és Váltótörvényszék mint felebbezési [!fellebbezési] bíróság gyakorlata. Az 1895-98. években hozott elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye (Budapest, 1904)
71 143. Fedezeti váltó elveszése. A fedezeti váltó adásának — a köztörvényi követelés fenntartása mellett is — minden esetre az a jogi hatálya van, hogy az adós csak a váltó, vagy az annak megsemmisitését kimondó végzés vissza, illetőleg átadása ellenében tartozik az alapügyletből eredő kötelezettséget teljesiteni. Az a hitelező tehát, ki a váltót elveszti s ennélfogva nem mutathatja fel és annak megsemmisitését sem eszközölte ki, idő előtt perel s az ily kereset alapján az adóst arra sem lehet kötelezni, hogy az összeget, melyről váltót adott, már most letétbe helyezze, mert a letétbe helyezés csak a megsemmisítési eljárás folyamatba, tétele után, de akkor is csak váltói uton követelhető. (1898. D. 41.) U-t. Hamis váltó alapján teljesített fizetés visszakövetelhető. Ha sommás végzés hozatala után a marasztalt alperes kiegyezkedik a felperessel s abban a hitben, hogy a váltón lévő aláirás valódi, kifizeti az egyezség szerint felperest, utóbb, ha arról győződik meg, hogy a váltói aláirás hamis, a telj esitett fizetést a felperestől visszakövetelni jogosítva van. Mert az egyezség által szabályozván a felek a köztük fennforgó jogviszonyt és igy közös akarattal érvényen kivül helyezvén a sommás végzést, a fizető követelést támaszthat anélkül, hogy a sommás végzésre vissza menve, azt perújítással meg kellene támadnia. A fizető visszakövetelheti a teljesített fizetést, ha az egyezségnél tévedésből fizetett (mert azt hitte, hogy a váltón lev6 elfogadói aláirás tőle származik) az aláirás hamis voltát azonban a fizető tartozik bizonyítani. Ebben az esetben a fizetést felvevő részén jogtalan gazdagodás azért forog fenn, mert erre nézve nem az a jogi helyzet irányadó, amely a váltó leszámítolása idején, hanem az, amely a váltó kifizetése idején fennállott. Ki van zárva azonban a fizetésnek visszakövetelési joga, ha a tévedés helyrehozása a fizetést felvevőre nézve jogi veszteséggel járna, mert a váltókötelezettek elleni jogát már nem érvényesíthetné, akár azért mivel időközben — az elévülés által — elenyészett, akár az okból, mert a viszkereset alatt állók fizetésképtelenekké lettek. (1896. D. 430.)
