Gyuris Sándor (szerk.): A Budapesti Királyi Kereskedelmi és Váltótörvényszék mint felebbezési [!fellebbezési] bíróság gyakorlata. Az 1895-98. években hozott elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye (Budapest, 1904)

55 dolgot (species) érti; következőleg nem gyakorolhat a hitelező megtartási jogot oly kárkövetelésére az adósnak, mely kezeihez pénzben be nem folyt, hanem ő maga tartozik az adósnak. Ily követelésre csak beszámítási igény érvényesithető. (1896. D. 661. Tábla: II. G. 100/96.) 101. Szóbeli szerződés irásba foglalása levélváltás által. Jogszabály az, hogy az esetre, ha a felek szóbelileg egyez­kednek s azután az egyik fél a szóbeli megállapodásról irást ad a másik félnek, ez pedig az irást kifogás nélkül elfogadja, a felek megállapodására nézve az irás az irányadó s azzal szem­ben a szóbeli egyezkedésre többé visszamenni nem lehet. (1897. D. 860. Tábla: II. G. 15/98.) 102. Szóbeli kikötés, Írásbeli megrendelésnél. Ha a megrendelő meghatalmazottal szerződik s oly meg­rendelőjegyet ir alá, melynek nyomtatott szövege a szóbeli ki­kötéseket és feltételeket világosan kizárja, a meghatalmazott­nak szóbeli Ígéretei a meghatalmazóval szemben hatálylyal nem bírnak, mert a felek szerződését magában foglaló megrendelő­jegyből kitűnik, hogy a meghatalmazottnak megbízása korlátolt volt, vagyis szóbeli kikötések és feltételek megállapítására ki nem terjedett. (1897. D. 300.) 103. Üzlettulajdonos felelőssége az üzletvezető-név­leges tulajdonosért. Egy takarékpénztár kereskedői üzletet állított és tartott fenn oly módon, hogy az üzlet egy magánszemély nevén mu­tattatott, ki a takarékpénztárral kötött szerződése szerint üzlet­vezetője volt a takarékpénztárnak, bár harmadik személyekkel szemben az üzlet tulajdonosául jelentkezett. Az üzletvezetőnek saját személyében tett megrendelése alapján a bíróság a vételár fizetésére kötelezte a takarékpénz­tárt is, mert a takarékpénztárnak üzlettulajdonosi minőségéből okszerűen következik, hogy a tulajdonát képező üzlet részére megrendeli, abba befolyt és annak czéljaira felhasznált áruk vételáráért, még ha a megrendeléshez ő kifejezetten hozzá nem járult is, ő mint üzlettulajdonos felelős.

Next

/
Oldalképek
Tartalom