Gyuris Sándor (szerk.): A Budapesti Királyi Kereskedelmi és Váltótörvényszék mint felebbezési [!fellebbezési] bíróság gyakorlata. Az 1895-98. években hozott elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye (Budapest, 1904)

56 Kimondatott, hogy az eladónak ezen az alapon a takarékpénztár irányában támadt követelési jogára nem bir befolyással az a körülmény, hogy az eladó a számlát annak nevére állította ki, kinek (t. i. az üzletvezetőnek) neve alatt az üzlet folytattatott, mert az üzletnek más neve alatt folytatása és a számlának ebből folyólag ez utóbbi nevére kiállítása a takarékpénztárnak mint valódi üzlettulajdonosnak az ő üzlete részére hitelező harmadik személyek irányában fenn álló felelősségét nem érinti és nem bir erre befolyással az sem, vájjon az eladó az áruk megrendelésekor és szállításakor birt-e tudomással a takarékpénztár és üzletvezetője közt fennállott viszonyról és arról, hogy az üzletvezető neve alatt folytatott üzletnek valódi tulajdonosa a takarékpénztár, mert az eladó az üzletvezető által az üzlet részére történt megrendelés és az árunak az üzlet részére szállitása folytán az üzlet valódi tulajdonosának hitelezett s így ez ellen nyert követelési jogot. (1807. 1). 91. Tábla : II. (I. 54/97.) 104. Üzletvezető felelőssége a közterhekért. Ha egy pálinkamérő egy pálinka gyáros nevében, mint ennek a hatóságnál bejelentett üzletvezetője pálinka mérési üzletet folytat, tényleg azonban az üzletet saját érdekében a maga hasznára folytatja: a felek közötti jogviszony természeténél fogva tartozik a pálinkamérő az üzlet után járó s a pálinkagyáros által viselt közterheket (adókat, regale béreket, italmérési illetéket) a pálinka gyárosnak megfizetni, ha csak köztük ellenkező megállapodás nem jött létre. (1896. D. 315. Tábla: II. G. 64/96.) 105. Czégvezető jogcselekményei a főnököt terhelik. A czégvezető a K. T. 88. §-ában meghatározott jogkörénél fogva jogositva van áruk rendelésére és átvételére. Ha tehát a főnök nevében és részére árukat rendel, utóbb pedig azokat átveszi, a főnök az áruk vételáráért akkor is felelős, ha a czégvezető az ő bizalmával visszaélt és az átvett árukat nem szolgáltatta ki neki. E részben nem változtat a dolgon az sem, ha az áruk nem a főnök, hanem a czégvezető czimére küldetnek, mert az elküldés az átadással egy tekintet alá esik, ha tehát az eladó