Gyuris Sándor (szerk.): A Budapesti Királyi Kereskedelmi és Váltótörvényszék mint felebbezési [!fellebbezési] bíróság gyakorlata. Az 1895-98. években hozott elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye (Budapest, 1904)

54 kint legalább 50 literrel. Az esetre, ha alperes a szerződést megszegné, a szerződésben kötbér volt a felperes javára kikötve. Alperes 1896. július haváig eleget tett a szerződési kötelezettségének. Ekkor eladta üzletét, de a vevő tovább szállitotta felperesnek 7Va kr.-on a tejet egészen 1896. október 17-ig, innen tul azonban már 8V2 kr-on szállitotta felperes részére a tejet, ki a magasabb áron történt szállitást hónapokon keresztül fenntartás nélkül elfogadta s csak 1897. február havában lépett fel alperes ellen perrel, amelyben azon az alapon, hogy alperes a szerződést 1896. október 17-én megszegte, a szerződésileg kikötött kötbér megitélését kérte. Keresetével elutasittatott, mert a szerződésben alperes részéről kötelezett teljesitést alperes üzletének megvásárlójától 1896. október 17-ike után is fenntartás nélkül elfogadván, a K. T. 275. §-a szerint kötbért nem követelhet. (1897. D. 365. Tábla: II. G. 97/97.) 99. Megtartási jog. K. T. 309. §. Felperes keztyükké való feldolgozás végett bőröket küldött az alperesnek, ki azokat fel nem dolgozta, a keztyüket nem szállitotta, sőt a bőrök visszaadását megtagadta, mivel egy korábbi ügyletből kifolyólag felperes neki állítólag munkabérrel tartozik s ő ezen követelése tekintetében a bőrökre megtartási jogot kiván gyakorolni. Alperes a bőrök természetben való kiadására, esetleg azoknak szakértőileg megállapitott értéke fizetésére köteleztetett, mert a bőrök, amelyekre megtartási jogot kiván gyakorolni, határozott, t. i. azzal a rendelkezéssel kerültek birtokába, hogy azokból munkabérért keztyüket készitsen és a keztyüket felperesnek szállitsa, az ily határozott rendelkezés mellett a hitelező birtokába került tárgyakra pedig a K. T. 309. §-a szerint a megtartási jog nem gyakorolható. (1897. D. 572. Tábla: II. G. 118/97.) 100. A K. T. 309. §-a szerint a megtartási jog az adósnak pénzeire, ingóságaira és értékpapírjaira gyakorolható, de pénz alatt a törvény a pénzt nem mint követelési összeget, hanem mint egyedileg meghatározott és a hitelező kezén levő