Gyuris Sándor (szerk.): A Budapesti Királyi Kereskedelmi és Váltótörvényszék mint felebbezési [!fellebbezési] bíróság gyakorlata. Az 1895-98. években hozott elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye (Budapest, 1904)

24 az eladó, midőn saját nevében szerződik, mint bizományos jár-e el, vagy a maga részére köti-e meg az ügyletet. A tulajdonos és a vevő között jogviszony nem keletkezik. Aki saját nevében ad el valamely tárgyat, akár az ő tulajdonát képezi az, akár nem, s akár mint bizományos jár el, akár nem, a vevő irányában közvetlenül s egyedül felelős. (Az eladott állatok az alperes marhabizományos bélyegzőjével megjelölve, az ő vásártéri állásán, tehát birtokában voltak, midőn a felperes azokat megvette. A marhalevelekről is, melyeknek átirása és átadása a vétel foganatosításához szükséges, az alperes rendelkezett s ő vette fel a fizetést. Ez alapon az alperes eladónak tekintetett, mert felperesnek az ő viselkedéséből, magatartásából és eljárásából azt kellett következtetni, hogy ő rendelkezik az áruval és ő köti meg az arra vonatkozó ügyletet.) II. A K. T.-nek a vételre vonatkozó határozatai az állatok eladására is alkalmazandók, ha az adás-vétel kereskedelmi ügyletet képez; csak amennyiben a K. T. rendelkezést nem tartalmaz, irányadó az általános magánjog vagyis azok a szabályok, melyeket az osztr. polg. tkv. 924., 925. §-ai nyomán a szokás és a birói gyakorlat nálunk is elfogadott. Ezek a szabályok bizonyos vélelmet állapítanak meg, hogy az átvétel után meghatározott időn belül észlelt némely betegségek már az átvétel előtt is megvoltak. Azonban közvetlenül a K. T. határozatán alapszik az, hogy az eladó minden esetre, tehát állatok eladásánál is felelős, ha az áru a törvényes, vagy kikötött kellékeknek meg nem felel. Ugyancsak a K. T. rendelkezésén alapszik az, hogy a vevő helyi vételnél általában, tehát állatok eladása esetén is, rejtett hibák miatt, ha azokat az átvétel után fedezi fel, kifogását sikerrel érvényesítheti. Ha tehát az állat már az átadás előtt is beteg volt s e miatt az átadás után a hatóság azt levágatta és elkoboztatta: az eladó szavatossági kötelezettséggé már a K. T. rendelkezésénél fogva megáll s annak megállapítása végett arra a törvényes vélelemre, melyet a magánjog felállít, voltakép szükség nincs, mert az állatnak az átvételkor fel nem ismert betegsége kétségtelenül rejtett hiba, az állat pedig a törvényes minőségnek, azaz a közép minőségnek meg nem felel, ha sem húsát élvezni, sem az állatot használni nem lehet.