Gyuris Sándor (szerk.): A Budapesti Királyi Kereskedelmi és Váltótörvényszék mint felebbezési [!fellebbezési] bíróság gyakorlata. Az 1895-98. években hozott elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye (Budapest, 1904)

23 25. Mustra vétel. A mustra szerinti vétel nem zárja ki azt, hogy az eladó az árunak bizonyos minősége, pl. pálinkánál a szesztartalom iránt szavatosságot vállaljon. Ilyenkor a vevőnek nem kell a mustrát a külön kikötött kellékre nézve megvizsgálni s akár minő volt a mustra, az áru nem szerződésszerű, ha a külön meghatározott minőséggel: a kikötött szeszfoktartalommal nem bir. 1898. D. 40. 24. Rendelés minta szerint. Alperes minták után készitendő üvegárukat rendelt és kötelezte magát a minták előállítási költségét részben megtéríteni. Kimondatott, hogy a megrendelő a felszámitott költség mennyisége ellen, ha a felszámítást túlságosnak találja, kifogást tehet ugyan, tartozik azonban ezt megtenni, mihelyt a felszámításról értesül. Ha tehát ezt elmulasztja, ugy tekintendő, mint aki a felszámítást elfogadja, minélfogva a felszámítást a perben sikerrel már nem támadhatja meg. 1897. L). 468. 25. Vétel megtekintésre. A felek között az volt a megállapodás, hogy alperes a felperes által neki szállítandó bort csak abban az esetben veszi át, ha annak minősége neki meg fog tetszeni. Az áru 1893. október 27-én megérkezvén, alperes 1893. október 31-ike előtt kijelentette, hogy azt nem fogadja el. .. Kimondatott, hogy a felek között a K. T. 359. és 360. §-ai értelmében vételügylet nem jött létre, felperes tehát vétel-árat nem követelhet. (1.: 19. t. is.) 1896. D. 417. Tábla II. G. 94/97. 26. Vétel K. T. '2(52. §. Az árunak azon rendeltetése, hogy ingatlan és felállittassék, nem szolgálhat indokul a K. T. 262. §-ának alkalmazására (Sirkővétel a sírra való felállítással.) 1897. D. 903. 27. Vétel. (A vevő nem tartozik kutatni a tulajdonjogot.) A vevő nem tartozik kutatni, hogy az eladó a saját dolgát adja-e el, vagy a másét ; ép oly kevéssé tartozik reá az, hogy