Gyuris Sándor (szerk.): A Budapesti Királyi Kereskedelmi és Váltótörvényszék mint felebbezési [!fellebbezési] bíróság gyakorlata. Az 1895-98. években hozott elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye (Budapest, 1904)

22 19. Vétel. (Feltételes.) A megrendelőjegyen kitett azon feltételnek, hogy a vevő az árut, ha nem felel meg, visszaküldhet], nem lehet más értelmet tulajdonítani mint azt, hogy a vevő elállhat a vételtől, ha az áru neki, az ő egyéni tetszésének nem felel meg, mert ha az áru a kikötött, vagy törvényes kellékeknek nem felel meg, a vevő azt minden előzetes kikötés nélkül a törvény intézkedésénél fogva az eladó rendelkezésére bocsáthatja, a külön kikötés által tehát a felek szándéka csak megtekintésre vagy próbára való vételre irányulhatott. (1.: 25 t. is.) 1896. D. 536. 20. Vétel létrejötte. (Feltételes vétel.) A szerződésben illetve megrendelésben használt következő kitétel: .,Die Waare conwenirt" a K. T. 359. §-a alá eső, a vevő tetszésétől függő vétel létrejöttét állapítja meg; mert a „conwenirt" szó ugy közönséges értelemben, mint a kereskedelmi forgalomban elfogadott jelentésében nem az árunak tárgyi értelemben vett megfelelő voltát, hanem a vevőnek subjectiv tetszését jelenti. Ily körülmények közt próbára kötött vétel esete forog fenn, melynél ha az áru még átadva nem lett, a K. T. 361. §-a alkalmazandó, mely szerint az eladó kötelezettsége megszűnik, ha a vevő felszólításra nem nyilatkozik. A K. T. 386. §-a arra az esetre vonatkozik, mikor a felek egyike sem akarja az árunak és az árnak meghatározásán kivül a vételügylet egyéb feltételeit is szerződésileg szabályozni. K. T. 359., 361. §, 1896. D. 670. Tábla II. G. 111. 21. Vétel létrejötte. K. T. 386. §. 1896. D. 49. Tábla G. 38 96. 22. Vétel. A K. T. 346. ^. midőn a rendes üzleti kezelést mondja irányadónak, kizárja azt, hogy a vevőnek kivételes egyéni körülményei figyelembe vétessenek. 1898. E. 61.