Gyuris Sándor (szerk.): A Budapesti Királyi Kereskedelmi és Váltótörvényszék mint felebbezési [!fellebbezési] bíróság gyakorlata. Az 1895-98. években hozott elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye (Budapest, 1904)

I. Anyagi jogszabályok. Ajánlat, üzleti összeköttetés. 1. Feltételes ajánlat. K. T. 276., 314. és köv. §§. Ha az eladó ajánlatát ahhoz köti, hogy a vevő, ha az ajánlatot elfogadni akarja, egyúttal megfelelő foglalót is küldjön, a vevő pedig az ajánlatot elfogadja ugyan, de foglalót nem küld, az ajánlat nem tekinthető elfogadottnak, az eladó nincs kötve ajánlatához. (1897. D. 274.) 2. Üzleti összeköttetés. K. T. 320. §. Ha üzleti összeköttetésben állanak a felek s egyik a másiknak zsákokban szállít árut, a minden egyes szállítás alkalmával küldött facturában foglalt oly kijelentés mellett, hogy a zsákok 60 nap alatt visszaküldendők, különben azok darabjáért 30 kr. fizetendő, ez a kijelentés a vétel tárgyát képező áru csomagolása tekintetében tett ajánlatot képez, amely a K. T. 320. §-ához képest elfogadottnak tekintendő, ha a másik fél az ajánlatra nem nyilatkozik. (1896. D. 856.) 3. Üzleti összeköttetésben álló felek között ajánlat-tétel. A K. T. 320. §-a. Arról az esetről szól, ha a felek egymással „üzleti összeköttetés" ben állanak. Nem terjeszthető ki tehát arra az esetre, ha a felek a legelső esetben léptek összeköttetésbe s az első izben kötött ügylet lebonyolításánál tétetik ajánlat. De „aj ánlat" alatt a szakasz helyes magyarázata szerint csak valamely ügylet megkötésére irányuló ajánlat érthető, de