Gyuris Sándor (szerk.): A Budapesti Királyi Kereskedelmi és Váltótörvényszék mint felebbezési [!fellebbezési] bíróság gyakorlata. Az 1895-98. években hozott elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye (Budapest, 1904)

107 204. Ajánlattevőt csak világos nyilatkozata kötelezi. K. T. 374., 375. §. Felperes biztosította a hegyekben levő szállását. Az ajánlatban arra a kérdésre: állandóan lakva van-e a ház, feleletet nem adott. A biztosító megtámadta az ügylet érvényét, mert a szállás nem volt állandóan lakva s csak az év egyes részeiben lakott abban a biztosított, de a tüz kitörésekor a ház lakatlan állapotban volt. A szerződés érvényesnek mondatott ki, mert a K. T. 474. §. 3. pontjának helyes értelme szerint kérdőív kitöltésekor a biztosított a kérdőpontokra adott feleletek valóságáért felelős, de nem azért, ha valamely kérdésre egyáltalában nem felelt. (1897. D. 816.) 205. Hamis bevallás. K. T. 475. §. A K. T. 475. §. §-a szerint már az objectiv valótlan bevallás (nyilatkozat) folytán meg lehet támadni a biztosítási szerződés érvényét Közömbös tehát, hogy az ajánlattevő nem készakarva, hanem tévedésből tette a hamis bevallást, valónak tartva a feleletet, melyet adott. (1898. D. 46.) 206. Biztositás. Hamis bevallás. Az ajánlattevőhöz intézett az a kérdés, hogy más intézetnél tett-e biztosítási ajánlatot, az állandó birói gyakorlat szerint oly fontos kérdést képez, hogy amennyiben az ajánlattevő o kérdésre valótlan feleletet ad, a biztositónak jogában áll a szerződés érvényét, ha csak a felelet valótlansága vagy helytelensége előtte tudva nem volt, a K. T. 475. §-a alapján megtámadni. E jog gyakorlására nézve teljesen közömbös, hogy mi okból nem fogadták el az eltitkolt ajánlatot, mert a kérdés nem a visszavetésre, hanem pusztán arra terjed, történt-e másutt ajánlat vagy nem? Ha a biztosítási feltételben ki van kötve, hogy az intézet akkor nem támadhatja a biztositás érvényességét, ha az ajánlattevő nem készakarva, tudva, hanem tévedésből tette a hamis bevallást, azaz, ha ő maga valónak tartotta a feleletet, melyet