Gyuris Sándor (szerk.): A Budapesti Királyi Kereskedelmi és Váltótörvényszék mint felebbezési [!fellebbezési] bíróság gyakorlata. Az 1895-98. években hozott elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye (Budapest, 1904)

108 adott: ez kedvezmény a K- T. 475. §-ával szemben, mely szerint már az objeotive valótlan nyilatkozat miatt is meg lehet támadni a szerződés érvényességét. (1898. D. 46. Tábla: II. G. 32.) 207. I. A biztosított az általa aláirt ajánlat tartalmáért akkor is felelős, ha azt az ügynök által töltette ki, mivel az ő kötelessége gondoskodni arról, hogy az általa aláirt s a szerződés alapját képező ajánlatba a valóságnak megfelelő adatok vétessenek fel s ennélfogva az ügylet érvénytelenségén mit sem változtat az, hogy az ajánlatban foglalt hamis bevallás az ügynök tévedéséből történt. II. A biztositott által megelőzőleg szenvedett tűzkár a biztositási szerződés megkötésére s minden esetre legalább is a fizetendő dijösszegre befolyással bir, annak elhallgatása miatt tehát a biztositó a szerződés érvényességét a K. T. 475. §-ának korlátai között megtámadhatja. (1898. D. 173.) 208. Biztosítási díjból százalékos leengedés. Ha több évre terjedő biztositásnál erre való tekintettel a biztositási dijból százalékos leengedést ad a biztositó a biztosítottnak, a szerződés azonban a K. T. 485. §-a szerint a kikötött idő letelte előtt hatályát veszti s a szerződés megszűntét a biztositott okozta: a biztositó kárát nem képezheti minden esetben a biztositási dijból elengedett százaléknak a biztositási szerződés tényleges fennállása éveire eső az az összege, melylyel a biztositott a biztositás fennállása alatt kevesebb dijat fizetett a biztositónak; mert a biztositó tényleges kárát csak az elengedett százalék és azon kisebb százalék közötti különbözet képezi, melyet a biztositó arra az esetre elengedett volna, ha a biztositott a biztosítást csupán azon időre köti meg, amely idő alatt az tényleg fennállott, mivel ellenkező esetben annál nagyobb kárösszeg illetné meg a biztositót, minél több éven át fizeti a biztositott a biztositási dijat, mi pedig nyilván helytelen lenne, minthogy a több évre terjedő biztositásnál az eredmény a biztositó érdekére nézve annál kedvezőbb, minél több éven át befolyik a biztositási dij. Annak megállapítása, hogy az évi biztositási dijösszegből részesült volna-e a biztositott valamely százalékos elengedésben