Gyuris Sándor (szerk.): A Budapesti Királyi Kereskedelmi és Váltótörvényszék mint felebbezési [!fellebbezési] bíróság gyakorlata. Az 1895-98. években hozott elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye (Budapest, 1904)

106 201. Segéd, önállósítása czéljából a végett, hogy főnökével azonos körű önálló üzletet nyisson, ha fel is mond s czégét már a felmondási idő alatt bejegyezteti, de üzletét tényleg meg nem nyitja : a czég bejegyzésének ténye egymagában nem jogosítja fel a főnököt arra, hogy őt a felmondási idő letelte előtt elbocsássa. (1897. D. 837. Tábla: II. G. 6/98.) Biztosítás. 202. Biztosítási ajánlat kiállítása. A biztosítási ajánlat kiállítása és benyújtása az ajánlattevő (biztosított) ténye lévén, neki áll kötelességében azt akként szerkeszteni, hogy kikötni óhajtott feltételeire nézve a biztosító tájékozva legyen; ha tehát az ajánlattevő valamely kikötés iránt az ügynökkel, aki rendszerint csak az ajánlatok közvetítésével foglalkozik, szóbelileg megállapodik, de e szóbeli megállapodást elmulasztja az ajánlatba felvenni, erre a biztositóval szemben nem hivatkozhat]k. (1897. D. 581.) 203. Ajánlattevő felelőssége az aláirt ajánlat tartalmáért. Alperes egy biztosítási ajánlat-űrlapot állított ki a biztosítási összeg kitöltése nélkül s azt azzal adta át a biztosítási ügynöknek, hogy általa fogja a biztosítási szerződést megkötni, előbb azonban szerezzen tájékozást a felől, hogy ajánlata a társaság által el fog-e fogadtatni. Az ügynök az aláirt ajánlatot kitöltötte a biztosítási öszszegre nézve is s benyújtotta a társasághoz, mely annak alapján a biztosítási kötvényt kiállította. Kimondatott, hogy ha az ügynöknek adott megbízás föltételes volt is s ha az ügynök az alperes bizalmával visszaélt is oly irányban, hogy a biztosítási összeget utasítás nélkül beirta az ajánlatba, a megbízásnak ez a túllépése nem befolyásolhatja az ügylet érvényét, ha az alperes nem bizonyítja, hogy a társaság az ügynöknek adott megbízás korlátozásáról tudomással birt. (1897. D. 846.)