Gyuris Sándor (szerk.): A Budapesti Királyi Kereskedelmi és Váltótörvényszék mint felebbezési [!fellebbezési] bíróság gyakorlata. Az 1904-1907. években és 1908. év első felében hozott fontosabb, elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye. III. kötet (Budapest, 1908)
51 joga csak annyiban van korlátozva, hogy a hitelező ebbeli jogával az adós terhére nem élhet vissza oly módon, hogy a nélkül, hogy a részletfizetés elfogadásának a megtagadását a saját jogos érdeke kívánatossá tenné, azzal az adósnak fokozott és aránytalan terhet okoz. Nem követ el a hitelező a részletfizetés elfogadásának megtagadása által visszaélést az adós rovására, hanem csak védi azt a kétségtelen jogi érdekét, oly esetben, ha a jogtalannak bizonyult levonás folytán fenmaradt hátralék csekély összegénél fogva hátralékos követelését könyvviteli helyére nézve illetékes bírósága előtt már nem érvényesíthette volna. (A hátralék a postán megküldött 128 korona után 40 koronán aluli összeg volt.) (1904. E. 66.) 109. Részfizetés letétbe helyezése, még nem rendelkezésre bocsátás. Jogszabály, hogy a hitelező a követelésére teljesített részfizetést elfogadni nem tartozik, ez esetben azonban köteles az el nem fogadott részfizetést az adósnak rendelkezésére bocsátani ; de ha e helyett (t. i. a rendelkezésre bocsátás helyett) a fizetett összeget letétbe helyezni és a letétbe helyezett összeget a per befejezéséig letétben kezeltetni kívánja, a nélkül, hogy ezt a letétbe helyezett összeget az adós rendelkezésére tartani kérné, a letétbe helyezés egyértelmű a teljesítés elfogadásával s azzal, hogy ezt letétbe helyezte, csak annak akart kifejezést adni, hogy a többletköveteléshez való jogát fentartja, ehhez azonban a letétbe helyezés szükséges nem volt. (Fenforgó esetben a felperes összkövetelése 52 korona volt, melyre alperes 44 koronát fizetett, de felperes ezt letétbe helyezte s követelését az egész 52 korona erejéig érvényesítette, holott követelése már csak 8 korona, tehát 40 koronán aluli összegben állott fenn. A per költségében marasztalását tartotta sérelmesnek.) (1906. E 284.) 110. Tartozatlan fizetés visszakövetelése (elévülése). Hazai joggyakorlatunk megköveteli tartozatlan fizetés érvényesítése esetén, hogy a követeléssel fellépő a tévedést igazolja; nincs azonban olyan jogszabály, — eltekintve az elévüléstől — amely a tartozatlan fizetés czimén keresetbe vett követelés érvényesítését időhöz kötné. (1905. D. 70.) 4*
