Gyuris Sándor (szerk.): A Budapesti Királyi Kereskedelmi és Váltótörvényszék mint felebbezési [!fellebbezési] bíróság gyakorlata. Az 1904-1907. években és 1908. év első felében hozott fontosabb, elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye. III. kötet (Budapest, 1908)

33 az időpontját jelöli meg, de nem érthető e kitétel akként, hogy az átvételt a szemlekérés feltételeként állapítaná meg. Igaz ugyan, hogy az idézett §. első bekezdése értelmében a vevő a kifogás alá eső árut egyszerűen vissza nem küldheti, hanem az árunak az eladó rendelkezésére bocsátásával annak megőrzéséről egyelőre gondoskodni tartozik, de e törvényes kötelezettség be nem tartása csak arra ad jogot az eladónak, hogy az abból netán származott kára megtérítését követelheti, s semmikép sem következhetik az átvétel megtagadásából az, hogy a vevő az áru elleni kifogásait a törvény által megengedett módon meg ne állapithassa. Hogy a hiányok szakértők nélkül is meg voltak állapithatók, ez sem szolgálhat alapul a kereset elutasítására, mert az előleges szemlét foganatosító bíróságnak az 1868 : LIV t.-cz.-nek a S. E. T. 94. §-a értelmében alkalmazandó 212. §. első bekezdése megengedi s ezzel a bíróságra hagyja, hogy a szemlét szakértők közbenjöttével teljesíthesse. Vevő felperes a részére küldött árunak — egy gépnek — az átvételét megtagadta, azt csak a vasúton tekinthette meg s a birói szemlét az átvétel megtagadása után kérte. A per tárgya a a bírói szemle költsége volt. Az elsőbiróság felperest keresetével elutasította, mert — szerinte — a K. T. 347. §-a kifejezetten csak abban az esetben engedi meg a vevőnek, hogy a hiányokat előleges szemle utján megállapíthassa, ha az árut átvette, felperes pedig megtagadta az áru átvételét és azt csak a vasúton tekinthette meg. A törvényszék azonban a járásbíróságnak ezt a döntését — a fentiek szerint — nem tette magáévá. (1905. E. 11.) 66. Vétel. (Kifogás közlése borvételnél.) A vevő (felperes) felülvizsgálati kérelmében azt panaszolja, hogy az elsőbiróság jogszabálysértéssel állapította meg, hogy a vevő alperes szeptember 29-iki levele rendelkezésre bocsátást tartalmaz és hogy ez a rendelkezésre bocsátás kellő időben történt. Ez a panasz alaptalan. Az első bíróság ítélete szerint ugyanis a kérdéses levéllel nem is a rendelkezésre bocsátás, hanem a K. T. 346. §-a szerint kötelező értesítés megtörténte az áru hiányairól van megállapítva. 3