Gyuris Sándor (szerk.): A Budapesti Királyi Kereskedelmi és Váltótörvényszék mint felebbezési [!fellebbezési] bíróság gyakorlata. Az 1904-1907. években és 1908. év első felében hozott fontosabb, elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye. III. kötet (Budapest, 1908)

14 körülményekből kivehető, vagy a bevett kereskedelmi szokásból folyólag kétségtelen akarata szerint a teljesítési határidő meghatározása az ügyletnek olyan lényeges kikötése, hogy a későbbi teljesítést a feleknek ezek szerint irányadó akarata világosan kizárja ; következésképen a létesített vételi ügyletet a K. T. 355. §-ában szabályozott (fix) ügyletté minősiti valamely vagyoni érdek és egyéb körülmények fenforgása nélkül már a feleknek az ügylet létesítésénél világos szavakban kifejezett puszta akarata is. A megrendelőjegy szószerint tartalmazza: „szállítandó deczember 15-én 1902., ugy, hogy január l-re már ott legyen" ; ez a kitétel pedig a használt szavak világos értelménél fogva világosan fejezi ki a vevőnek az eladóra nézve is (miután a megrendelést elfogadta), kötelezőleg kiható és az ügylet létesítésénél nyilvánított azt az akaratát, hogy a teljesítési határidő meghatározása az ügyletnek olyan lényeges kikötése, hogy a későbbi teljesítést a feleknek irányadó akarata világosan kizárja. Minthogy pedig az eladó az árut csak 1903. január 23-án szállította, őt nyilván késedelem terheli, a vevő tehát a K. T. 355. §-a szerint az eladónak az utólagos teljesítésre időt engedni, sem őt a szerződéstől elállásról értesíteni nem tartozott, hanem joga volt a szerződéstől elállani, mintha az meg sem köttetett volna. (1903. D. 846. Curia: 1906. I. G. 586.) 26, Ha a megrendelőlevélből nem tűnik ki, hogy a teljesítési idő az ügylet feltételeképen állapíttatott volna meg — egymagában az a körülmény, hogy a vétel tárgyat képező áru saison czikk, még nem ad jogot a vevőnek arra, hogy a késedelmes teljesítés miatt az ügylettől szó nélkül elálljon, feltéve, hogy oly áruról van szó, amely a szállítási időben is értékesíthető volt. Ilyen esetben a vevő jogát és kötelességeit a K. T. 354. §-a szabályozza ; (1. előző tételt). (1906. E. 147.) 27. Vitás volt a felek közt, hogy az elkészítendő árukra vonatkozólag tett vétel, melyre nézve a szállítás határideje naptárszerüen volt megállapítva („július vége"), fix vételnek tekintendő-e vagy sem. A rendelőjegyből nem tünt ki, hogy a szállításra nézve kikötött határidő a szerződésnek oly lényeges feltétele lett volna, melytől a felek egyike sem térhetett el egyoldalúan, sőt abból, hogy a fizetés esedékessége szeptember 15-től számítandó