Gyuris Sándor (szerk.): A Budapesti Királyi Kereskedelmi és Váltótörvényszék mint felebbezési [!fellebbezési] bíróság gyakorlata. Az 1904-1907. években és 1908. év első felében hozott fontosabb, elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye. III. kötet (Budapest, 1908)

a kir. törvényszék ugy találta, hogy alperes a felperes által részére szállított és rendelkezésére tartott áru vételáráért felelős. (1904. D. 62. 1904. D. 176. stb.) 16. Alperes kifogása az volt, hogy felperes azért nem követelhet vételárat, mert a szállított áru (használt hordók) rosszak, korhadtak voltak. Minthogy azonban a hordókat alperes maga választotta ki s kifejezetten is használt és rossz minőségűeket vett meg, ily körülmények közt pedig a K. T. 348. §-a alkalmazásának helye nem lévén, a vételár leszállítására igénye nincs. (1904. D. 854.) 17. Megrendeléstől eltérő teljesítés még nem magánjogi csalás. Felperes alperestől a részére szállított burgonya vételárát követeli; alperes a fizetést megtagadta, előadván, hogy ő felperestől asztali rózsaburgonyát rendelt, de utóbbi nem ilyet, hanem fehér burgonyával kevert olyan árut küldött, mely a szakértői megállapítás szerint a megrendelésnek megfelelő asztali rózsaburgonyának nem minősithető. A kir. törvényszék bár megállapította, hogy alperes a kifogásolás és rendelkezésre bocsátással (a vasúti értesitő vétele után 10 nappal) elkésett, felperest keresetével mégis elutasította, magánjogi csalás esetét látván fenforogni. Tábla a törvényszék ítéletét helybenhagyta ugyan, de kiemelte, hogy a K. T. 350. §-át a törvényszék helytelenül alkalmazta, mert nem állapított meg oly tényeket, amelyekből arra a következtetésre lehetne jutni, hogy felperes részéről a K. T. 350. §-ban emiitett magánjogi csalás tényálladékához tartozó megtévesztési szándék fenforgott, mindazonáltal mégis helyesen vonta le a törvényszék azt a jogi következtetést, hogy felperes alperestől vételárat nem követelhet, mert a K. T. 346—347. §-ai nem alkalmazhatók arra az esetre, ha az eladó nem a megrendelt, hanem más oly árut küld, melyről a megrendelt áruhoz való szembetűnő különbségénél fogva az eladó jóhiszemüleg nem teheti fel, hogy a vevő azt elfogadja. Nem késett el tehát alperes az áru kifogásolásával és rendelkezésre bocsátásával (10 nap múlva a vasúti értesitő kézhez