Gyuris Sándor (szerk.): A Budapesti Királyi Kereskedelmi és Váltótörvényszék mint felebbezési [!fellebbezési] bíróság gyakorlata. Az 1904-1907. években és 1908. év első felében hozott fontosabb, elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye. III. kötet (Budapest, 1908)

6 napra értesitette a minőségi hiányról, őt terheli annak bizonyítása, hogy az áru a kikötött minőségnél kevesebb értékű. (1907. D. 15.) 11. Vevő joga a rendelkezésre bocsátástól elállás után. Alperes azért tartotta sérelmesnek a törvényszék Ítéletét,, mert szerinte jogszabályt sértett a törvényszék azzal, hogy nem mondta ki, hogy alperesnek joga van a rendelkezésre bocsátástól elállás folytán árleszállítást követelni. Felperesnek az az ellenvetése, hogy alperesnek a rendelkezésre bocsátástól való elállása után árleszállítás követeléséhez nem lehet joga, téves, mert ez utóbbi jog érvényesítésére csak akkor kerül sor, ha rendelkezésre bocsátás nem történt, vagy az hatálytalanná vált, tehát az árleszállítás követelhetésére a rendelkezésre való bocsátástól elállásnak befolyása nincs. Azonban alperes az árleszállításhoz való igényével a tárgyalás folyamán nem lépett fel, erről az igényéről csupán a felülvizsgálati kérelemben tett említést. (1907. D. 75. Tábla: 1907. I. G. 262.) 12. Foglaló adása egymagában még nem bizonyítja a szerződés létrejöttét akkor, ha a szerződésnek irásba foglalására későbbi határnap tüzetett ki s az irásba foglalandó szerződésnek kellett tartalmazni a szerződés feltételeit is. (1904. D. 222.) 13. Szerződés egyoldalú módosítása. Nincs olyan jogszabály, hogy egy már megkötött ügylet feltételein az egyik fél által egyoldalúan eszközölt változtatás a másik félre kötelezővé váljék, ha ez a változtatás ellen azonnal nem tiltakozik, e részben a K. T. 315. és 320. §-ainak alkalmazásáról szó sem lehet, mert az ezen §-okban foglalt jogszabály nem egy már megkötött, hanem még csak kötendő ügylet esetére vonatkozik. (L. I. 19--21., II. 8., 9., 12., 13., 14., 25. tételeket is.) (1906. C. 197.) 14. Egyedileg meghatározott áru. Abban a vitás kérdésben, hogy a C) alatti okiratban foglalt „fehér bab" alatt milyen bab, „piacz" kifejezés alatt pedig