Gyuris Sándor (szerk.): A Budapesti Királyi Kereskedelmi és Váltótörvényszék mint felebbezési [!fellebbezési] bíróság gyakorlata. Az 1904-1907. években és 1908. év első felében hozott fontosabb, elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye. III. kötet (Budapest, 1908)
7 melyik piacz értendő, a kir. törvényszék magáévé tette a kereskedelmi és iparkamarának azt a véleményét, hogy a „fehér bab" alatt deési fehér bab, piacz alatt pedig a deési piacz értendő, mert az alperes deési kereskedő, ajánlatát Deésen tette, a teljesítés helye alperesre nézve Deés volt; ezekből a körülményekből kétségtelenül következik az, hogy a felperesnek — ki az alperest ajánlattételre felhívta — vételi szándéka, alperesnek pedig eladási ajánlata arra irányult, hogy az alperes üzleti telepén termett és ott elárusítani szokott fehér bab szállíttassák. Nincs semmi alapja tehát felperes ama felülvizsgálati panaszának, hogy a törvényszék eljárási jogszabályt sértett azáltal, hogy a C) alatti okirat értelmezésének mint jogi kérdésnek megoldását a kereskedelmi és iparkamarára bízta, mert a törvényszék a „peres felek kérelmére11 rendelte el a kamara megkeresését arra nézve, hogy a kereskedelmi forgalomban elfogadott értelmezés szerint mi a jelentősége a C) alatti okiratban foglalt vitás kitételeknek; ennél az intézkedésnél pedig a törvényszék nyilván figyelemmel volt a K. T. 266. §-ában foglalt arra az anyagi jogszabályra, hogy a szerződés szavai rendszerint közönséges értelemben veendők ugyan, de kivételnek van helye, ha az érdekelt felek azt igazolják, hogy a használt kifejezésnek a kereskedelmi forgalomban elfogadott más értelmet tulajdonítottak. A törvényszék ezek szerint nem sértett jogszabályt, mert bár a kereskedelmi és iparkamarától beszerzett vélemény figyelembe vétele mellett ugyan, de Ítéletének tartalma szerint önállólag döntött abban a kérdésben, hogy a C) a. okirat vitás kitételeinek mi az értelme. Ugyanebben a perben vitás volt még az is, hogy miután alperes kötelezettséget vállalt arra, hogy felperesnek 1902. október havában egy waggon, 1902. évben termett deési vidéki babot szállit, de csak abban az esetben, ha az uj fehér babot a deési piaezon kapni lehet, azonban a megállapított tényállás szerint ilyen minőségű árut (deési vidéki uj fehér babot) Deésen kapni nem lehetett, alperes azzal a tényével, hogy a szállítást megtagadta, szerződésszegést követett-e el, vagy nem ? A törvényszék ebben a kérdésben is alperes javára döntött; mert a C) alatti helyes értelmezése szerint a vételügylet uj, vagyis 1902. évben termett deési fehér bab szállítása iránt köttetett ; minthogy tehát alperes csak ilyen babnak szállítására vál-