Gyuris Sándor (szerk.): A Budapesti Királyi Kereskedelmi és Váltótörvényszék mint felebbezési [!fellebbezési] bíróság gyakorlata. Az 1904-1907. években és 1908. év első felében hozott fontosabb, elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye. III. kötet (Budapest, 1908)

2 dener Serien des Werkes Kleine Bauten für Stadt und Land); a müveknek a sorozata meghatározva nincs és nincsen kitüntetve az sem, hogy az egyes sorozatok hány füzetet fognak tartalmazni és az egyes sorozatoknak mi lesz az ára : ebből folyólag a megrendelő-jegy a megjelenendő müvek terjedelme, tehát az áru megjelölése és annak ára tekintetében teljesen határozatlan és nem foglaltatik abban olyan kijelentés sem, melyből megállapítható lenne, hogy alperes kötelezettsége meddig állana fenn: az emiitett okirat annak bizonyítására, hogy a próbafüzetek 14 nap alatt vissza nem küldetvén, a S. E. T. 360. §-ában meghatározott vételi ügylet létrejött volna, nem alkalmas. (1905. D. 71.) 3. Előszerződés. (Pactum contrahendi.) Alperes a felperesnek eladott ékszereket visszavette s a már kifizetett vételárat bizonyos °/o levonásával más, ujabban vásárlandó ékszerekkel kötelezte magát visszatéríteni. Eszerint a felek feltétlenül felbontották az eredeti vételi ügyletet és az a körülmény, hogy ujabb vételi ügylet létre jön-e a felek közt vagy nem, az eredeti ügylet megszüntetésének nem feltétele, mert ahhoz, hogy ha nem jön létre megállapodás az ujabb vétel tekintetében, a felek sem a megszüntetett ügylet reaktiválását, sem más következményt nem fűztek. Ebből kiindulva a törvényszék jogi álláspontja a következő: az eredeti ügylet megszüntetése s az áruk visszavétele folytán alperes feltétlenül tartozik a megállapított vételárat visszatéríteni s a kérdés csak az lehet, hogy a megállapodásnál fogva nincs-e kizárva az, hogy a felperes ékszerek helyet pénzt követelhessen. A megállapodásnak az értékvisszatéritésre vonatkozó része, tekintve, hogy a vétel tárgya iránt a felek nem egyeztek meg, csak egy kötendő vételi szerződésre vonatkozó előszerződésnek (pactum contrahendi) tekinthető, mely magában nem bir semminemű joghatálylyal s tekintettel arra, hogy a felek a nem vitás tényállás szerint később sem tudtak megegyezni a vétel tárgyára nézve, később sem válhatott joghatályossá. (K. T. 336. §.) Nem tartotta lényegesnek a kir. törvényszék azt a körülményt, hogy felperes magatartása, (t. i. oly ékszereket rendelt, melyek készen nem kaphatók) okozta azt, hogy a szándékolt