Szász János (szerk.): Védjegyjogi döntvénytár. A védjegyoltalomra vonatkozó törvények, rendeletek és nemzetközi szerződések, valamint a kereskedelemügyi minister és a bíróságok joggyakorlatának rendszeres gyűjteménye kapcsolatban az 1895. évtől 1910-ig belajstromozott fennálló szóvédjegyek betűsoros mutatójával. I. kötet (Budapest, 1911)
A megkülönböztető erő fogalma. 51 ábrás védjegyeket lajstromoztatott, melyekben a »Nyelvében él a nemzet« mondatot szintén alkalmazta. Mind e négy védjegynek ugyancsak gyufaárúk megjelölésére szolgál. A felperes részére korábban joghatályosan és kizárólagosan lajstromozott szóvédjegy alapján kéri alperesi védjegyekből a »Nyelvében él a nemzet« szöveget törölni, mert a novella 2. §-a szerint, a csupán szóból vagy szavakból álló védjegy nemcsak a letett alakban, hanem bármely más kiállításban is védve van felperes részére. Alperes előadja, hogy koszorús költőnknek a köztudatba átment ezen jelmondatát alperes is, de bárki más is teljes joggal használhatja védjegyeinek alkotórészeként, tehát felperes keresete alaptalan, mert a védjegyek összehasonlítása a legcsekélyebb hasonlatosságot sem mutatja. A védjegyek összehasonlítása alkalmával megállapítani kellett, hogy a perben álló védjegyek között oly megtévesztő hasonlóság, mely az alperesi védjegyek törlését indokolttá tenné, nem forog fenn, mert a felperesi szóvédjegyként belajstromozott 7041. sz. és 1722-24. sz. védjegyeknek összbenyomása az alperesi pozsonyi 296—299. sz. védjegyek összbenyomásával a »Nyelvében él a nemzet« jelmondat azonosságán kívül semmi egyéb egyező momentumot nem tüntet fel. Az alperesi védjegyek tehát egészben nem voltak törölhetők, a részbeni törlést pedig a védjegyek egységéből folyó oszthatatlanság folytán szintén nem lehetett elrendelni. A felperesi 7041. sz. védjegynek hivatalból való törlését pedig az indokolja, hogy a »Nyelvében él a nemzet« jelmondatnak distinctiv ereje nincs, s legfeljebb honi gyártmányoknak külföldi árúktól való megkülönböztetésére alkalmas, a hazai árúforgalom keretén belül azonban egy termelő árúinak más termelő hasonló árúitól való megkülönböztetésére nem alkalmas. Ezen ismert és széles körben, mint a magyar gyártmányoknak honi eredetét jelző mottó tehát tulajdonképen az árúnak származását, magyar eredetét jelzi, s mint ilyen, a novela 1. §-a alapján a lajstromozásra alkalmatlan. (1203/909.) „Reklám" szó megkülönböztető erővel nem bír. 59. Kereskedelemügyi Minist ér: A bpesti 18396. sz. »Reklám« szóvédjegyet azért nem találom cltalmazhatónak, mert a védjegynek elsősorban árúk megkülönböztetésére alkalmas jelnek vagy szónak kell lennie, a mely a vevőben is azt a hitet alkalmas kelteni, hogy védjegy gyei áll szemben. A védjegynek eme rendeltetését azonban a »Reklám« szó nem tölti be, mert egyszerűen arra utal, hogy egy reklámárúról van szó, a milyennel a vevő a kereskedelmi forgalom4*
