Szász János (szerk.): Védjegyjogi döntvénytár. A védjegyoltalomra vonatkozó törvények, rendeletek és nemzetközi szerződések, valamint a kereskedelemügyi minister és a bíróságok joggyakorlatának rendszeres gyűjteménye kapcsolatban az 1895. évtől 1910-ig belajstromozott fennálló szóvédjegyek betűsoros mutatójával. I. kötet (Budapest, 1911)

00 A megkülönböztető erő fogalma. „Nemzet" szó megkülönböztető erővel nem bír. 56. Kereskedelemügyi Minister: A prágai ke" resk. és iparkamaránál fémárúk, főleg gombok megjelölésére belajstromozott 5084. sz. »Nemzet« szóvédjegytől az Ausztriával kötött gazdasági szerződés XVII. t.-cz. 5. pontja alapján a védjegyoltalom megtagadtatik, mert a »Nemzet« szó nem distinctiv árújelzés. Ha ugyanis a védjegytörvény 1. §-ának rendelkezéséből indulunk ki, a mely szerint a védjegynek elsősorban azzal a tulajdonsággal kell bírnia, hogy az valamely árút más iparosnak vagy kereskedőnek hasonló természetű árúitól megkülönböztetni alkalmas legyen, megállapítható, hogy a »Nemzet« szó ezzel a tulajdonsággal nem bír, mert nem egy iparvállalatnak a tevékenységére, hanem inkább valamely nemzet ipari tevékenységére utal. Ebben az utalásban a »Nemzet« szó tágabb értelemben a származási jelző jellegét ölti magára, mert az ezzel megjelölt árút, mint a nemzet közgazdasági tevékenységének egyik produktumát tünteti fel. Ha végül figyelembe vétetik, hogy a védjegytulajdonos a »Nemzet« szót esetleg az árú közelebbi meghatározására szolgáló magyar szöveggel kiegészíti, egészen bizonyos, hogy ez a szó az árú magyar származása iránti hitet keltheti a vevőközönségben. (1910 decz. 6. 1221/910. sz.) „Nemzeti" szó megkülönböztető erővel nem bír. 57. Kereskedelemügyi Minister: A » Nemzeti kasza« jelzésre az 1895 : XLI. t.-cz. 1. §-a alapján kizárólagos jog nem szerezhető, mert a »Nemzeti« szó mint gyakran használatos megjelölés, megkülönböztető képességgel nem bír.1) (1905 szeptember 19. 791/905. sz.) „Nyelvében él a nemzet" jelmondatnak distinktiv ereje nincs. 58. Kereskedelemügyi Minister: Felperes keresetével elutasíttatik, egyúttal a felperes budapesti 7041. sz. védjegyének az 1890. évi II. t.-cz. 21. §. d) pontja, illetve az 1895 : XLI. t.-cz. 1. §-a alapján leendő törlése elrendeltetik. Felperes előadja, hogy ifj. R. Gy. alperes 1907. évi január 29-én a pozsonyi kereskedelmi és iparkamaránál 296, 297, 298 és 299 sz. alatt négy ábrás védjegyet lajstromoztatott gyufaárúk védelmére. Ezen ábrás védjegyek mindegyikén az ábrákon kívül a következő felirat is foglaltatik : »Nyelvében él a nemzet«. Bemutat felperes két lajstromozási bizonyítványt, melyek ,-zerint felperes a budapesti kereskedelmi és iparkamaránál 1900. évi augusztus 17-én 7041 sz. a. »Nyelvében él a nemzet« szóvédjegyet és 1900. évi szeptembe: 18-án 7122, 7123 és 7124 számok alatt oly 1) V. ö. K. M. 223/907. >>Nemzeti« az árú honi származására utal 1. 97. old.