Szász János (szerk.): Védjegyjogi döntvénytár. A védjegyoltalomra vonatkozó törvények, rendeletek és nemzetközi szerződések, valamint a kereskedelemügyi minister és a bíróságok joggyakorlatának rendszeres gyűjteménye kapcsolatban az 1895. évtől 1910-ig belajstromozott fennálló szóvédjegyek betűsoros mutatójával. I. kötet (Budapest, 1911)

704 Nemzetközi szerződések. — Ausztria. 1890 : letelte után ezen a jogalapon törlési keresettel a védjegyet csakis ll.t.-cz. a lajstromozásra illetékes állam központi védjegyhatóságánál lehet 32- §• megtámadni. 7. Minthogy a nem osztrák, hanem más külföldi vállalatok és személyek árújegyeinek oltalma tekintetében az illető államokkal fennálló szerződéseknek idevonatkozó különös határozmányai az irányadók, s mivel ezen szerződések szerint ezen vállalatok és személyek árújegyeiket úgy a magyar szent korona országaiban, mint a birodalmi tanácsban képviselt királyságokban és országokban, vagy ezek egyikében is, szabad tetszésük szerint lajstromoztathatják : a külföldi származású védjegyek kezelése és lajstromozása tekintetében hivatali elődeim által 1892. évi szeptember hó 23-ikán, 57056/892. szám alatt ; 1898. évi január hó 1-én 75972/1897. szám alatt, továbbá az 1902. évi deczemberhó 15-ik és 16-ik napján Budapesten az osztrák cs. kir. kereskedelmi ministerrel létrejött jegyzőkönyvi megállapodások alapján 1903. évi július hó 18-án v. ü. 250/903. szám alatt ; 1904. évi április hó 2-án v. ü. 194/1904. szám alatt, végre 1906. évi deczember hó 21-én ad 93824/1906. szám alatt kiadott rendeleteket, illetve a három utóbbi rendeletnek a külföldi származású védjegyek lajstromozására és kezelésére vonatkozó részeit hatályon kívül helyezem és elrendelem, hogy a külföldi védjegyek lajstromozására egyedül illetékes budapesti kereskedelmi és iparkamara a külföldi származású védjegyek lajstromozása, átirása és megújítása körül — a hazai védjegyek lajstromozására kiadott rendeleteken és utasításokon kivül — csakis az illető állammal kötött szerződés rendelkezéseit kövesse, tekintet nélkül arra, vájjon azon külföldi származású védjegy a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országokban lajstromoztatik-e vagy sem. 8. Minthogy az 1895. évi XLI. t.-czikk 5. §-a értelmében külföldiek hazánkban védjegyoltalmat csakis úgy szerezhetnek, és a megszerzett oltalmat csakis úgy érvényesíthetik, ha az idézett törvényszakasz első bekezdésében foglalt követelményeknek megfelelően itteni képviselőt neveznek : ennélfogva a jelen alkalomból is kiemelem, hogy a külföldi származású védjegyek lajstromozására illetékes budapesti kereskedelmi és iparkamara a fenti 7. pont alá eső külföldiek védjegyeit mindaddig be sem lajstromozhatja, a mig tulajdonosaik hazánkban szabályszerű meghatalmazással igazolt képviselőt nem neveznek. A bemutatott meghatalmazás a kamara irattárában megőrzendő. 9. Jelen rendeletem 1908. évi január hó 1-ső napján lép életbe. 1907. évi deczember hó 31-én.