Szász János (szerk.): Védjegyjogi döntvénytár. A védjegyoltalomra vonatkozó törvények, rendeletek és nemzetközi szerződések, valamint a kereskedelemügyi minister és a bíróságok joggyakorlatának rendszeres gyűjteménye kapcsolatban az 1895. évtől 1910-ig belajstromozott fennálló szóvédjegyek betűsoros mutatójával. I. kötet (Budapest, 1911)

Nemzetközi szerződések. — Ausztria. 705 Konzuli bíráskodás alatt álló területeken levő vállalatok védjegyei. Az Ausztria javára megtérítendő 25%, lajstromozási díj elszámolása. 841. 648311908. sz. kereskedelemügyi ministeri rendelet: Az Ö Fel- 1890 : sége uralkodása alatt álló többi országokkal a kölcsönös kereskedelmi ll.t.-cz. és forgalmi viszonyok szabályozása tárgyában Budapesten 1907. évi 32, §• október hó 8-án kötött és a m. kir. ministeriumnak az 1907. évi LIV. t.-czikkben nyert felhatalmazás alapján 1907. évi deczember hó 31-ik napján 6124. M. E. sz. alatt kibocsátott rendeletével életbeléptetett szerződés XVII. czikkének végrehajtása iránt a védjegyeket illetőleg 1907. évi deczember hó 31-én 108152/1907. K. M. szám alatt kiadott rendeletem kiegészítéseképen a következőket rendelem : 1. Az idézett szerződéshez tartozó zárjegyzőkönyvnek a szerződés XVII. czikke 3. pontjának első bekezdésére vonatkozó rendelkezését ]) — tekintettel a konzuli bíráskodás szabályozásáról szóló 1890. évi XXXI. t.-cz. hatályának meghosszabbításáról szóló és folyó évi január hó 1-én életbeléptetett 1907. évi LVII. t.-cz.-re — azzal egészítem ki, hogy azok a magyar állampolgárok, a kik külföldön és pedig konzuli bíráskodás alatt álló területen bírnak üzleti teleppel (vállalattal), védjegyeiket a kizárólagos használati jog megszerzése végett állampolgárságukhoz képest mindenkor a budapesti kereskedelmi és iparkamaránál kötelesek belajstromoztatni, a mint hogy hasonló esetben az osztrák állampolgárok védjegyeik belajstromozását a wieni kereskedelmi és iparkamaránál artoznak eszközölni. 2. Minthogy az idézett szerződés XVII. czikkének 7. pontja 2) értelmében a két állam mindegyike a jelzett czikk 2. pontjában említett személyek javára az egyik állam illetékes hatóságánál lajstromozott vagy megújított minden árújegy után darabonként a lajstromozási illeték 25 százalékát a másik államnak a lajstromozási és kihirdetési költségek fedezetéül megtéríteni köteles : ennélfogva minden egyes belföldi védjegy lajstromozásáért és megújításáért törvény szerint járó díjból — a mely az 1890. évi II. t.-cz. 15. §-a értelmében ezidőszerint 10 koronát tesz ki — 25 százalék, azaz két korona és ötven fillér a kereskedelmi és iparkamarák által kihasítandó és az ilykép összegyűlő összeg, a havonként felterjesztendő védjegylajstromkivonatokkal egyidőben, négyes (4) jegyzék kíséretében a m. kir. szab. állampénztárba (Budapest, VII. ker., Erzsébetkörüt 19. sz.), mint az idézett szerződés XVII. czikkének 7. pontja értelmében az osztrák cs. kir. állampénztárnak megtérítendő lajstromozási illeték, a kereskedelmi és iparkamarák által beszállítandó 1) 1. 698. old. 2) 1. 696. old. Dr. Szíisz János : Védjegyjogi Döntvénytár. 45