Szász János (szerk.): Védjegyjogi döntvénytár. A védjegyoltalomra vonatkozó törvények, rendeletek és nemzetközi szerződések, valamint a kereskedelemügyi minister és a bíróságok joggyakorlatának rendszeres gyűjteménye kapcsolatban az 1895. évtől 1910-ig belajstromozott fennálló szóvédjegyek betűsoros mutatójával. I. kötet (Budapest, 1911)

A megkülönböztető erő fogalma. 40 A védjegynek törlését elrendelni kellett, mert a »Jubileum« szó csak valamely emlékünnepélyre emlékeztet. Mivel továbbá gyakori dolog, hogy egyes termelök ipari gyártmányaikat az ily emlékünnepélyek alkalmából a »Jubileum« vagy ezzel azonos értelmű más szóval megjelölik, ezért a »Jubileum« szó már annyira ismert a kereskedelmi forgalomban, hogy ezt az árúmegjelölést a vevő nem mint bizonyos ipari telepből eredő iparczikkeknek a megkülönböztető jelét, hanem abban a értelemben fogja fel, hogy a termelő ezen a módén valamely emlékünnepélyhez való hozzájárulásának akar kifejezést adni. Minthogy pedig így a »Jubileum« szó árúknak egymástól való megkülönböztetésére alkalmatlan, ezért erre kizárólagos használati jogot engedélyezni nem lehet. (1650/909.) „Magyar szappan" szavaknak megkülönböztető ereje nincs. 55. Kereskedelemügyi Minister: Szappan megjelölésére belajstromozott temesvári 78. sz. »Magyar szappan« szóvédjegy törlését ezennel elrendelem. Törvényellenesnek találtam a szóvédjegyet, mert eltekintve azon körülménytől, hogy a »Magyar szappan« szavak lefoglalása szappan megjelölésére a szabad közforgalom szempontjából is kifogás alá esik, nem bír a szóban forgó védjegy azon megkülönböztető, individualizáló képességgel, melylyel az 1890 : II. t.-cz. 1. §-a szerint minden védjegynek, mint természetes kellékkel bírnia kell. Ha az idézett §. szerint a védjegy egyik árúnak más hasonló árúktól való megkülönböztetésére szolgál, úgy ezzel ki van mondva az is, hogy a védjegynek a megkülönböztethetésre alkalmas tartalommal kell bírnia. Ezen tartalmat a figurális védjegyeknek az egyes alkatrészek összessége, illetve az azok által keltett összbenyomás, szóvédjegyeknek a szó vagy szavakban kifejezésre jutó gondolat, fogalom, esetleg a kiejtésben érvényesülő hangzás adja meg. Minthogy pedig a bemutatott »Magyar szappan« szóvédjegy oly két szóból áll, melyek csupán magát az árút, más ország- vagy nemzetségbeli gyártmányokkal szembeállítva ugyan, azonban a nélkül jelölik meg, hogy azt egyúttal a hasonló belföldi termékektől való megkülönböztethetésre is alkalmassá tennék; minthogy másrészt a bemutatott szavakban oly fogalom van letéve, mely fogalom alá minden a megjelölendő árúval hasonló belföldi gyártmány egyaránt és természetszerűen foglalható, minden belföldi telepen készült szappan eo ipso magyar szappan lévén, mindezek alapján megállapítható, hogy a szóban forgó védjegy a megkülönböztetésre s így a belajstromozásra sem alkalmas és ennélfogva a lajstromból törlendő. (1901 november 30. 345/901. sz.) Pr. Száaz János: Védjegyjogi Döntvénytár. 4