Szász János (szerk.): Védjegyjogi döntvénytár. A védjegyoltalomra vonatkozó törvények, rendeletek és nemzetközi szerződések, valamint a kereskedelemügyi minister és a bíróságok joggyakorlatának rendszeres gyűjteménye kapcsolatban az 1895. évtől 1910-ig belajstromozott fennálló szóvédjegyek betűsoros mutatójával. I. kötet (Budapest, 1911)

A megkülönböztető erő fogalma. 45 az árú származására utaló adatokra a novella 1. §-a értelmében |890: nem lehet törvényes oltalmat igényelni. A védjegy oltalmazhatását ll.t.-cz. e szerint attól kellett függővé tenni, vájjon a nemzeti szin három 1- §• alkateleméből vett és szines sávok által képezett ábra az 1890 : II. t.-cz. 1. §-a szerinti megkülönböztető jegynek tekinthető-e. A nemzeti szin alkatelemei a czímkén megfordított sorrendben következnek ugyanúgy, hogy csak jobbról balra szemlélve felelnek meg a sávok a nemzeti szin sorrendjének, ez azonban lényegtelen körülmény, egyrészt, mert az ösmert három szin alkalmazása által előidézett összbehatással szemben a szinek sorrendi elhelyezése egészen háttérbe szorul, másrészt, mert ellenkező oldalról nézve az ábrát, az a nemzeti jelvény alkatelemeinek használt és közismert sorrendjét tünteti fel. Mivel pedig a nemzeti szinnek árúmegjelöléskénti használata annyira kedvelt és szokásosnak mondható, hogy a forgalmi körök a nemzeti szinben egymagában valamely vállalatra utaló megkülönböztető jegyet már nem ismerhetnek fel, hanem azt éppen csak az egyes vevőkörök Ízlésének kielégítése czéljából használt diszítménynek tekintik, a milyen minőségben pl. a magyar czímer, vagy a szt. korona jelvénye előszeretettel használtatik, nem lehet kétséges, hogy az olyan ábrát, a mely nem áll egyébből, mint a czímke egész felületét befödő egy piros, egy fehér és egy zöldszinű sávból, a törvény 1. §-a szerinti megkülönböztető jegynek tekinteni nem lehet. Ugyanez áll a szóbanforgó védjegyre nézve is, mert habár a bemutatott czímkén a nemzetiszínű sávok többszörösen vannak feltüntetve, a sávoknak ezen többszöri alkalmazása daczára mégis a nemzeti szin lép előtérbe, a mi mellett a sávok nagyobb száma által kifejezésre juttatni kívánt individualitás számba sem jöhet. (1903 július 3. 464/903. sz.) Megkülönböztető erővel nem bíró szavak.1) „Ebédutáni csemege" biscuit, czukorka, kétszersültre stb. megkülönböztető erővel nem bír. 46. Kereskedelemügyi Minister: A győri 409. sz. »ebédutáni csemege« szavakból álló védjegy oltalomban nem részesíttetik, mert ez a bejelentett biscuit. czukorka, kétszersült és hasonló árúk tekintetében megkülönböztetési képességgel nem bír, azaz nem alkalmas arra, hogy a védjegytulajdonosnak ezen árúit más kereskedő hasonló árúitól megkülönböztesse. Ugyanis a bejelentett árúkat gyűjtőnévvel általában csemegének szokás nevezni, s rend1) V. ö. az 1895: XLI. t.-cz. 1. §-nál közölt határozatokkal. 276. sk. old.