Szász János (szerk.): Védjegyjogi döntvénytár. A védjegyoltalomra vonatkozó törvények, rendeletek és nemzetközi szerződések, valamint a kereskedelemügyi minister és a bíróságok joggyakorlatának rendszeres gyűjteménye kapcsolatban az 1895. évtől 1910-ig belajstromozott fennálló szóvédjegyek betűsoros mutatójával. I. kötet (Budapest, 1911)

Ábrás védjegyek hasonlósága. 449 pontok is nyomultak előtérbe. Ugyanis semminemű kényszerítő ok 1890: nem forgott fenn alperesre nézve, hogy épen amaz öt szint kombi- *-*c*nálja, melyet versenytársa már korábban választott, sőt ez épen21'fe^ nem vall a megkülönböztetés elérésére czélzó törekvésre. |8gg. Alperesnek az a védekezése, hogy egy czímke megállapítása végett xLI. ugyanazon nyomdai műintézethez fordult, — helyt nemi álló, mert t.-cz. föl sem tételezhető, hogy alperes nem tudta volna, miszerint az 8. §. Unió gyufagyár ugyanolyan czímke alatt hozza árúit forgalomba, sőt tudva, hogy ugyanazon műintézetet bizza meg a czímke előállításával, még fokozottabb előrelátást kellett volna tanúsítania. Ha tehát alperes a czímkekcmbinácziót a nyomdai műintézetet megillető szerzői jogként tünteti fel, úgy az csak a felelősség elhárítása czéljából történik. A fentebbiek alapján az alperesi védjegv törlését elrendelem. (1903 július hó 16. 500/1903.) Hasonlóság. A főmotivumok hasonlósága mellett az eltérő színösszetétel nem alkalmas a megtévesztő hatás ellensúlyozására. 711. Kereskedelemügyi Minister: Felperes keresetének helyt adok és ehhez képest alperesnek debreczeni 119. sz. védjegyét az 1895 : XLI. t.-cz. 3. §-a értelmében, az 1890 : II. t.-cz. 21. §-a e) pontja alapján törölni rendelem. Felperesnek a debreczeni 119. sz. védjegy törlése iránti keresete az 1895 : XLI. t.-cz. 3. §-ára van alapítva. Ezen §. szerint a védjegy törlése azon okból is elrendelhető, mert az egy már korábban, hasonló árúnemre belajstromozott és még oltalom alatt álló védjegyhez annyira hasonló, hogy a két védjegy közötti különbség a közönséges vevő által csak különös figyelem mellett volna észrevehető. A bíráló hatóság felperesnek a védjegyek hasonlóságára vonatkozó előadását és alperesnek ezzel szemben érvényesített kifogásait mérlegelvén, megállapította, hogy a debreczeni 119. sz. védjegy felperes védjegyéhez a vevőközönség megtévesztésére alkalmas hasonlóságot mutatja és ez okból felperes jogát sérti. Ugyanis ha a két védjegy összehasonlíttatik, a következő egyező mozzanatok találhatók fel : Mindkét védjegy négyzetalakú és méreteire nézve egyforma : mindkét védjegynek karakterisztikuma egy női mellkép. A nő dekolletálva van ; feje profilban mutatkozik ; hajviselete szeczessziós izlésű ; balkezét, könyökében behajlítva, maga felé fordítja és ujjai közt kis gömbölyű pirulát tart. Ezek a jelenségek mutatkoznak mindkét védjegyben. Mondhatni hogy a képnek elrendezése, konczepcziója mindkét védjegyben azonos. Mint eltérő momentumokat fel kell említeni, hogy felperes l>r. Szász János: Védjegyjogi Döntvénytár. 29