Szász János (szerk.): Védjegyjogi döntvénytár. A védjegyoltalomra vonatkozó törvények, rendeletek és nemzetközi szerződések, valamint a kereskedelemügyi minister és a bíróságok joggyakorlatának rendszeres gyűjteménye kapcsolatban az 1895. évtől 1910-ig belajstromozott fennálló szóvédjegyek betűsoros mutatójával. I. kötet (Budapest, 1911)

448 Ábrás védjegyek hasoulósága. : bizonyos érzéki hatást és benyomást idéznek elő. Ezen benyomás z-azért jellegző, mert épen az egymástól legeltérőbb ós legélénkebb színárnyalatok (fehér, piros, sötétkék, zöld és arany) fordulnak ott . elő egymás mellett, még pedig a gynfadoboz felületének szük helyére összeszorulva ; semminemű ismeretes vagy képzeleti idomalakítás z. nem fordul elő sem ezen szinek egyes önálló mezeiben, sem pedig a §• szinek egymáshozi viszonyában. Előtérbe lép a czímke felső részén az országos czímer, de miután ez jellegzetes nem lehet, ennélfogva a czímke hatásfokára teljesen lényegnélküli. Előfordul a felperesi czímke jobb alsó sarkában egy kis íürészábra, melynek azonban a czímke összhatására már azért sem lehet befolyása, mert elhelyezése szerény és a szinvegyülék által keltett összhatás mellett teljesen háttérbe szorul. Ha már most szemle alá veszszük az alperesi czímkét, azt találjuk, hogy a felperesi czímkére nézve épen megállapított jellegzetes mozzanatok az alperesi czímkénél is találhatók ; mert ugyancsak az ábrás és rajzbeli tényezők teljes hiánya mellett a színeknek szintén rendszertelen egymásmelletti alkalmazása fordul elő, sőt tekintve, hogy ugyanazon öt szin a legfinomabb árnyalatig reczipiáltatott, kétségtelenné teszi azt, hogy egyforma benyomást gyakorolnak még a figyelmesebb szemlélőre is. Az összetévesztés még fokozottabb mérvben állhat elő a közönséges utánzatokra nem is gondoló vevőre nézve ; már pedig ezek felfogása védjegyjogi szempontból különösen fontos. Nem szabad e mellett szem előtt té.eszteni, hogy a gyufavásárlás a mindeimapi éles sürgés-forgásában a legcsekélyebb idő és figyelem ráfordításával történik, s csak némi hasonlóság előfordulása esetén is tág tere nyílik a tévedés lehetőségének : mennél sűrűbben fog pedig ez előfordulni ott, hol a vevő megtévesztésére egy korábbi czimkét egyedül jellemző mozzanatok összehatnak. A védjegyjogot alkalmazó és ezen úgy magánjogi, mint közgazdasági szempontból annyira fontos intézmény tisztaságára felügyelő halóság egyes esetek eldöntésénél szem előtt kénytelen tartani a védjegyjogi intézmény ama alapelvét, mely követeli, hogy minden későbbi védjegy korábbi, ugyanezen árú megjelölésére rendelt védjegyektől valósággal különbözzék ; a védjegyhatóság tehát szigorúan ellenőrizni kénytelen ezen sarkalatos szabály betartását, s így a védjegyek összehasonlításánál, összbenyomásuk megítélésnél látszólagosa különbségekkel meg nem elégedhetik ; már pedig kétségtelenül látszólagos és csakis az utánzás kimentésére alkalmazott eltérés esete forog fenn ott, hol egy szinkombináczió ugyanazon szinelemei az optikai hatás szempontjából azonos módon alkalmazva és összesítve jelentkeznek. Ezen tárgyi indokok mellett még a következő szubjektív szem-