Szász János (szerk.): Védjegyjogi döntvénytár. A védjegyoltalomra vonatkozó törvények, rendeletek és nemzetközi szerződések, valamint a kereskedelemügyi minister és a bíróságok joggyakorlatának rendszeres gyűjteménye kapcsolatban az 1895. évtől 1910-ig belajstromozott fennálló szóvédjegyek betűsoros mutatójával. I. kötet (Budapest, 1911)

Ábrás védjegyek hasonlósága. 447 Főleg színösszetétel által ható, kevés ábrái alkotórészekből álló védjegyek összehasonlítása. Védjegyjogi alapelv, hogy minden későbbi védjegy az ugyanazon árú megjelölésére rendelt korábbi védjegyektől valósággal külön­bözzék. Látszólagos különbség nem elegendő. Megállapítandó a hasonlóság, hol egy színcombinatio ugyanazon színelemei az optikai hatás szempontjából azonos módon össze­sítve jelentkeznek. Kevés figyelem és idő reáfordításával a mindennapi élet sürgés­forgásában vásároltatni szokott árukra vonatkozó védjegyeknél, igen csekély hasonlóság is alkalmas lehet a vevő megtévesztésére. 710. Kereskedelemügyi Minister: Felperes kere­sete folytán a kolozsvári 40. sz. védjegyet az 1895 : XL1. t.-oz. 3. §-a alapján törölni rendelem. A budapesti kereskedelmi és iparkamaránál 1901. évi február 26-án egy czímkevédjegy lett bejelentve az Unió magyar általános gyufarészvény­társaság részére. Alperes később a kolozsvári keres­kedelmi és ipar­kamaránál 40.sz. alatt ugyancsak egy czímkevéd­jegyet, ugyan­csak gyufákra lajstromoztatott be, mely azonban a korábban be­jegyzett felperesi védjegyhez olyannyira hasonló, hogy a kettő közötti különbség csak különös figyelem ráfordításával vehető észre ; már pedig a forgalomban ily nagyfokú figyelem fel nem tételezhető. A két szembenálló védjegy külső megjelenésének a forgalomban való hatása képezi tehát az összeha­sonlító elbírálás tárgyát. Felperes társaság czímkéje az úgynevezett szinösszetételü színezéssel ható védjegyek cso­portjához tartozik, melyeknél az ábrás alkatrészek vagy egészen hiányoznak, vagy a mennyiben megvannak, különös szerepet nem játszanak ; vagyis ezen véd­jegyeknél a szintelités hat a látóérzékre s igy az emlékezetre is ; a rajzolati részek a grafikus vonalak itt teljesen közönbös elemek. A felperesi társaság védjegye tényleg minden rajzolási, vagy festészeti beosztás nélkül; mondhatni rendszertelen, szabálytalan elrendezésben öt különféle szint tüntet fel, melvek összhatásukban 1890 : ll.t.-cz. 2L§. e) és 1895 : XLI. t.-cz. 3. §.

Next

/
Oldalképek
Tartalom