Szász János (szerk.): Védjegyjogi döntvénytár. A védjegyoltalomra vonatkozó törvények, rendeletek és nemzetközi szerződések, valamint a kereskedelemügyi minister és a bíróságok joggyakorlatának rendszeres gyűjteménye kapcsolatban az 1895. évtől 1910-ig belajstromozott fennálló szóvédjegyek betűsoros mutatójával. I. kötet (Budapest, 1911)
446 Ábrás védjegyek hasonlósága. 1890: régi s így értékessé vált védjegyekre alapított törlési kérdések elbíráII. t.-cz. lásánál a védjegyhatóság nemcsak a közeli, de még a távolabbi "1f'e^ hasonlóságokra is figyelemmel lenni tartozik, mert közelfekvő a fel1895 : tevés, hogy a régi védjegy hírnevének kiaknázására törekszik ama XLI. későbbi gyáros, ki rokon motívumokat alkalmaz, t.-cz. Figyelembe veendő itt is az a körülmény, hogy a törvény által 3- §• megjelölt közönséges vevőt a czipőbetétgummiárúk vevőkörében sok esetben csak kevéssé intelligens egyének képezik, a kik a különböző szerkezetű, de egymáshoz hasonló csillagokat egymástól megkülönböztetni, alig tudják, de arra a mindennapi élet sürgősségei közt módjuk sincsen, annál kevésbbé, mert a vevőnek ritkán lesz alkalma egy- és ugyanazon időben a panaszos és panaszlott czég védjegyeit egymás mellett látni. A mi a védjegyek csillagjaiban látható és egymástól eltérő mellékrészeket illeti, ezek a már felemlített körülmények mellett, az itt figyelembe jövő árúnemnél a védjegyek legszembetűnőbb figurális részében, a csillagban alkalmazva nem alkalmasak a különös figyelem nélküli megkülönböztetésre akkor, mikor az rendé en nem is nagyon világosan vehető ki a gummiczipő betéten. Különösen áll ez a panaszos czégnek az összekulcsolt kezeket tartalmazó védjegj^ének a panaszlott czég medvét tartalmazó védjegyével való szembeállításánál. A védjegyeknek egymással való összetéveszthetőségét még fokozza az a körülmény is, hogy egyik védjegyen sincsen feltüntetve a czég neve. Panaszlott czégnek azt az állítását, hogy maga a keret:, vagyis a csillag nem képezheti védjegy tárgyát, mert az az árúnemek legtöbb csoportjánál szabadjegynek van minősítve, figyelembe venni nem lehetett, mert ezt az állítást panaszlott czég maga is megczáfolta azzal, hogy 10 oly védjegynek lajstromozását közölte a melyek nagyrésze ma is fennáll és amelyek mindegyikében csillag fordul elő, miután az esetben, ha a csillag szabadjegynek volna tekintendő, arra az 1890 : 11. t.-cz. 3. §-ának 3. pontja értelmében védjegy engedélyezhető nem lett volna. Mindezeknél fogva stb. 1903 július 16. 503/1903.)